Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 1-25. szám)

1900-05-06 / 18. szám

1900. május 6. BALATON VIDÉK Városi közgyűlés. Keszthely város képviselőtestülete április hó 30-án Nagy István városbíró elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. Mint mindenkori, ugy ezen a rendkívüli közgyűlésen is csak megerősödtünk azon ta­pasztalatunkon, hogy városatyáinkban nagy a vágy honatyáinkat követni — a gyűléseken való késedelmes megjelenésben. Igy esett meg ezúttal is, hogy bár a A-áros életében jelenté­keny kérdések voltak napirendre kitűzve s köz­tük egyik legfontosabb, a kórház s telkének eladása elsőnek azt a városatyák vicinálisszerü lassú beérkezése miatt csak másodsorban lehe­tett tárgyalni. Maga a gyűlés lefolyása reánk azt a bo­nj'omást tette, mintha képviselőinket valamiféle obstructios szándék vezette volna ? Ugy érezte magát az ember ott, mintha nem is a tavali magyarországgyülési obstruc­tiot hallgatta volna végig, hanem az osztrák parlament obstructiojának soknyelvű zenéjét! Azzal a különbséggel azonban, hogy mig az ily parlamenti obstructiónál egymásután beszél­nek a szónokok, addig Keszthely városának képviselői ugylátszik ez izzasztó munkát, a szó­árasztást egyszerre végezve obstruálnak. Többen nem egymás Titán, hanem egyszerre beszélnek, ez a keszthelyi obstructió. Hiába sivított az el­nöki csengetyű, képviselőink de bizony csak beszéltek össze-vissza obstruálva, — mi min­den esetre csak a higgadt és tanácskozás ro­vására történhetik. A gyűlés egyebekben a következőkép folyt le. Nagy István elnöklő vbiró üdvözölvén a megjelenteket, inditványozza, hogy mivel a vá­rosi képviselők még nincsenek együtt határo­zatképes számban, a tárgysorozat második pontja vétessék tárgyalás alá. A képviselőtestület ily értelemben hatá­roz. Nagy István városbíró bejelenti a közgyű­lésnek, miszerint a város kezelése alatt levő összes alapok egységes kezelés alá adattak s azoknak kezelésével az elöljáróság Buchberger Fülöp volt városi adópénztárnokot bizta meg. Mit a képviselőtestület tudomásul vett s egy­idejűleg Csirke Iván városi jegyző felolvasta az alapok számszerinti kimutatásáról szóló jegyző­könyvet. Mire Csanádg Gusztáv dr. inditványozza, hogy Puly János, mint a Fejér-alapnak 17 éven át]volt kezelője e mmosegben dicséretes buzgal­mat fejtett ki s a legutóbb életbelépett korona­érték számítással is sokat íáradott, — elisme­résül az április, május és junius havi esedékes részlete 75 korona fizettessék ki. Csanády indítványával megegyezőleg szó­lal fel Lénárd Ernő is, ki szintén elismeri Puly János buzgó munkásságát, sőt ennek kiemelé­seid felemlíti, hogy mielőtt ez alap Puly keze­lésébe ment volna át, sok viszontagságot állott ki, de Puly annak kezelését mintaszerűen ve­zette s ennél fogva az érdem elismeréseül ő is inditványozza, hogy Pulynak, de a többi volt kezelőknek is, kik szintén nagy buzgósággal teljesitottók tisztöket jegyzőkönyvi köszönet szavaztassák. A képviselőtestület Lénárd Ernő álláspont­jára helyezkedve az alapok összes eddigi ke­zelőinek jegyzőkönyvi elismerést szavazott. Lénárd Ernő az alapok előbbi kezelésére tett visszapillantásában emlékezteti a képvise­lőket, hogy egy a Fehér-alapra vonatkozó jegy­zőkönyvnek nijomareszett (?). azért is szükséges­nek tartaná, ha az imént átadott alapokról fel­vett jegyzőkönyv a közgyűlési jegyzőkönyvbe bevétetnék. Az indítványt a képviselőtestület elfogadta. Időközben az utolsó vicinális is, akarom mondani a legkésedelmesebb városatya is beér­kezett s igy a képviselőtestület határozatképes lévén, tárgyalás alá vétetett a tárgysorozat első pontja, vagyis a képviselőtestületnek f. évi március hó ij-án tartott ülésében előterjesztett azon indítvány, hogy a kórház telkei és épü­letei nyilvános árverésen eladassanak. Többek hozzászólása után a képviselőtes­tület névszerinti szavazással egyhangúlag ki­mondja, hogy a város a kórházat telke épü­lete s kertjével együtt eladja. Schvarz dr. ezen határozathoz még azon óliaját íüzi, hogy a kórház oly legtöbbet ígé­rőnek adassék el, ki annak helyére a város fej­lődésének megfelelő díszes épület emelésére válalkozik. fegyverek elöl visszavonulni. A halálnak bő ara­tása volt. Igy tartott ez 18-án, 19-ón, 20-án, de még meg sem közelíthették a székely sas tész­Lüders sírt tehetetlen dühében. A mit a durva, nyerserő meg nem tehe­elérte, végrehajtá az árulás-. Egy Gebauer nevű szász erdész a csempé­által használt hegyi örvényen a muszka csak ket. Tett, szék tábor egy részét a székelyek háta mögé vezette. Az árulás a harmadik napon 1849 juniüs. 20-án történt. Közre'Volt fogva a maroknyi magyar nép. Nem volt más mód, mint vagy megadni magát, vagy a Magyar vár sáncaiba temetkezni. Az utóbbit választották. A kétségbeesett, küzdelem, mely itt kifejlődött, felülmúl minden képzelőerőt. A támadás korán reggel kezdődött mind­két részről. Ember ember ellen küzdött. Egy székelyre 8 — 10 emberis rá támadt. Kiss Sándornak egy kartács lőtte el a lá­bát. Székre ült s ugy osztotta a parancsot, ké­sőbb több sebet is kapott, de mintegy megseb­zett oroszlán nézett farkas-szemet ellenfelével s bénán is osztotta a halált. Lóra tétette magát s kiadta a rendeletet, hogy vágjanak át a hát­ban támadó orosz seregen. Biztos halál volt, de nem eneedtek. Kiss Sándor sok sebből vérzett — vala­mint minden katonája — s a vérveszteség miatt kábultan bukott le a lóról és a muszka kezei közé került. Ott, a hol leosett lováról, hat ko­zák holt teote feküdt, kiket a végső küzdelem­ben küldött a más világra. A küzdelem, mit az árulás vivott ki, az ellenségé lett, de nagy áron, mert ott maradt az orosz tábor sánc java, a mit bizonyítanak az elhullott ellenség felett domboruló halmok. De nem hűlt el itt a székely csapat mind, hanem egyrósze megmaradt, s menekült Három­szók felé. És ismét ismét a székelj' szívósság — és hideg vérrel találkozunk. A tömösi ütközet hírére az iskolák tanuló ifjúsága ott hagyta az előadásokat s sietett a szorongatott testvérek segítségére. Ezek a tömösi szorosból jövőkkel egyesültek s igy ismét vagy pár ezeren voltak ; ágyút vitt Gábor Aron. És ők elég vakmerőek a kökösi hídnál nyílt síksá­gon a beözönlő oszlrák és orosz hadakkal szembe­szállni neháuy mérföldre a tömösi szorostól. Felállítják az ágyukat. Gábor Aron az ágyuöutö mutatja a 15 éves diáknak, hogy irá­nyozzon. És csudálatos, de mindig találnak. Az öreg ágyuöntő megy egyiktől a másikhoz s in­tézi minden katona iskola nélkül a rendes tá­madást. Egy 12 éves fiu máskép n9m bír az ágyúval, átöleli s a csövét ugy emeli, — utol­jára, mert ott éri a golyó . . . Vereckótől Világosig nem omlott annyi muszka vér, mint a kicsiny székely földön. Hi­ába győzött, mert feltámadt a székely s faluról falura újra kedjt.t kezdeni a küzdelmet. Székely fegyver oltá ki Lüders fegyverét is. »Csókold meg a székely fegyvereket! i Kiss Sándor ezredest az oroszok Cserno­vicba vitték ós gondosan ápolták, hogy meg­menthessék az akasztófa számára, de ő ki ke­kerülte a szégyenletes halált. Méreg által oltá ki életét. A hálás utókor emlékoszloppal jelölte meg azt a helyet, hol 1500 székely, 2800Ó főből álló orosz — verte — feltartóztatott három napon át, mig az árulás Thermopilevó avatta. Székely Tövis. Ezután városbíró jelenti, hogy Ullman Vencel ^ a „Keszthelyvidéki Takarékpénztár" igazgatójává megválasztatván, városi pénztár­noki állásáról lemondott. Majd Ullmannak a város körül szerzett sokoldalú érdemeit méltatva indítványozza, hogy érdemei jegyzőkönyvben örökítessenek meg. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatott. A "köz­gyűlés ezután a városbíró ajánlására, a leg­utóbbi tisztújítás alkalmával városi képviselő­nek megválasztott, de e tisztet el nem fogadó Sövegjártó Lajos helyébe, városi képviselővé Ullman Vencelt egyhangúlag jelölte. Nagy István városbíró előterjeszti ezutáu a ,,Tűzoltó Egyletnek" a Piller-féle ház meg­vétele tárgyában benyújtott kérvényét. Lénárd Ernő a tűzoltó intézmény fontos­ságát s a törvény ide vonatkozó azon rendel­kezéseit fejtegetve, melyek a községeket a tűz­oltói intézmény szervezésére különben is kö­telezik azon jól megokolt indítványt teszi, hogy a város a Piller-féle házat a tűzoltó egylet ré­szére vegye meg. Annál inkább is, mert ez évi büdzséjének megterhelése nélkül is kivihető. Ezzel szemben az elöljáróság azt ajánlja, minthogy a város a vételárral ugy sem rendel­kezik, a tűzoltók javára tett egy régebbi na­gyobb alapítvány forditassék a kérdésben levő ház megvételére, azzal a hozzáadással, hogy a mennyiben a ház után befolyó évi jövedelem nem pótolná az alapítvány eddigi P/ 2°/ 0 kama­tát, a város fedezze a különbözetet. Lénárd Ernő az alapítvány céljára hivatkozva kifogá­solja ez indítványt s a magáét kéri elfogadni. Mire a képviselőtestület a ház megvételét szó­többséggel elhatározza. Ezután a tárgysorozat negyedik pontja jött tárgyalás alá, nevezetesen az árok-utcába nyitandó ut céljaira megveendő terület tárgyá­ban tett előterjesztés. A közgyűlés a nyitandó utca céljaira szol­gáló terület megvételét elhatározza. Ötödik tárgy volt a közigazgatási-bizott­ság leirata az anyakönyvvezető helj-ettes kine­vezése. Mire a képviselőtestület elhatározza, mi­szerint a szükségessé vált helyettes anyakönyv­vezetői állás rendszeresítése s annak állami fize­tése tárgyában, tekintettel a város sokoldalú 1 kiadásaira, ismételten is fel fog folyamodni a ! minisztériumhoz. Bemutatatott az 1898. évi XXI. t. c. ér­telmében gyakorlandó közsegélyezés módjáról és mérvéről alkotandó szabályrendelet tervezete, mit a közgyűlés tudomásul vett. Olvastatott a Kenesei Pál és társai, majd Leden Adolf kérvénye; előbbinek utca nyitás, utóbbinak, lakás közvetítő iroda nyithatása és annak anyagi segélyezése tárgyában, Az engedélyt a közgyűlés mind a két fo­lyamodó félnek megadja s a lakás közvetítő iroda erkölcsi segélyezését kilátásba helj'ezi. Végül előterjesztetett a m. kir. pénzügy­miniszter leirata, melyben felhívja a várost, hogy a Teréz-alapitványnak kötményezendő ér­tékpapirait a keszthelyi kir. adóhivatalnak adja át. A leirat tudomásul vétetett. Ezzel az elég gazdag s fontos tárgysoro­zat kimeritetvén a közgyűlés véget ért. Keves gyógyvíz küldetik oly távol Tidékre és örvend oly közkedveltség­nek, mint a már huszoDÖt év óta használatban levő Ferencz József keserűvíz Mozgalom a Zalaszabályozás ügyében. Zala-Sz.-László, Barátsziget. Kehida ós Zala-Koppány lakosai a mult uapokbnn feliratot, intéztek a kerület orsz. képviselőjéhez, Kálmán Károlyhoz, kérvén őt, hogy a 3 évvel ezelőtt, kimondott »Határozat« sürgős folyamatositását, — a mely a Zala folyó Kehida- tüske-szt,-póteri szakaszaink tisztogatását elrendeli — b^folj'ása által végrehajtatni szíveskedjék. A felirat Béksfi Elek zalakoppáuyi igaz­gató-tanító tollából ered én hűen adja vissza a soknt sanyargatott nép szánandó helyzetér. »M>, mint a fentebb megnevezett 4 község laliósai az utóbbi évtized alatt, leírhatatlan sivár közgazda­miről a négy világréslben nyert 40 aranyérem tanúskodik. A Ferencz Jó­zsef keseriivizböl mint, rendszeres adag egy boros pohárral, reggel éh­e-yomorra véve elégséges. 6-124 Kapható : Marton Mór, Wünsch Ferenc és Vas Sándor urak üzletében.

Next

/
Thumbnails
Contents