Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 1-25. szám)

1900-05-06 / 18. szám

1900. május 6. BALATON VIDÉK Városi közgyűlés. Keszthely város képviselőtestülete április hó 30-án Nagy István városbíró elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. Mint mindenkori, ugy ezen a rendkívüli közgyűlésen is csak megerősödtünk azon tapasztalatunkon, hogy városatyáinkban nagy a vágy honatyáinkat követni — a gyűléseken való késedelmes megjelenésben. Igy esett meg ezúttal is, hogy bár a A-áros életében jelentékeny kérdések voltak napirendre kitűzve s köztük egyik legfontosabb, a kórház s telkének eladása elsőnek azt a városatyák vicinálisszerü lassú beérkezése miatt csak másodsorban lehetett tárgyalni. Maga a gyűlés lefolyása reánk azt a bonj'omást tette, mintha képviselőinket valamiféle obstructios szándék vezette volna ? Ugy érezte magát az ember ott, mintha nem is a tavali magyarországgyülési obstructiot hallgatta volna végig, hanem az osztrák parlament obstructiojának soknyelvű zenéjét! Azzal a különbséggel azonban, hogy mig az ily parlamenti obstructiónál egymásután beszélnek a szónokok, addig Keszthely városának képviselői ugylátszik ez izzasztó munkát, a szóárasztást egyszerre végezve obstruálnak. Többen nem egymás Titán, hanem egyszerre beszélnek, ez a keszthelyi obstructió. Hiába sivított az elnöki csengetyű, képviselőink de bizony csak beszéltek össze-vissza obstruálva, — mi minden esetre csak a higgadt és tanácskozás rovására történhetik. A gyűlés egyebekben a következőkép folyt le. Nagy István elnöklő vbiró üdvözölvén a megjelenteket, inditványozza, hogy mivel a városi képviselők még nincsenek együtt határozatképes számban, a tárgysorozat második pontja vétessék tárgyalás alá. A képviselőtestület ily értelemben határoz. Nagy István városbíró bejelenti a közgyűlésnek, miszerint a város kezelése alatt levő összes alapok egységes kezelés alá adattak s azoknak kezelésével az elöljáróság Buchberger Fülöp volt városi adópénztárnokot bizta meg. Mit a képviselőtestület tudomásul vett s egyidejűleg Csirke Iván városi jegyző felolvasta az alapok számszerinti kimutatásáról szóló jegyzőkönyvet. Mire Csanádg Gusztáv dr. inditványozza, hogy Puly János, mint a Fejér-alapnak 17 éven át]volt kezelője e mmosegben dicséretes buzgalmat fejtett ki s a legutóbb életbelépett koronaérték számítással is sokat íáradott, — elismerésül az április, május és junius havi esedékes részlete 75 korona fizettessék ki. Csanády indítványával megegyezőleg szólal fel Lénárd Ernő is, ki szintén elismeri Puly János buzgó munkásságát, sőt ennek kiemeléseid felemlíti, hogy mielőtt ez alap Puly kezelésébe ment volna át, sok viszontagságot állott ki, de Puly annak kezelését mintaszerűen vezette s ennél fogva az érdem elismeréseül ő is inditványozza, hogy Pulynak, de a többi volt kezelőknek is, kik szintén nagy buzgósággal teljesitottók tisztöket jegyzőkönyvi köszönet szavaztassák. A képviselőtestület Lénárd Ernő álláspontjára helyezkedve az alapok összes eddigi kezelőinek jegyzőkönyvi elismerést szavazott. Lénárd Ernő az alapok előbbi kezelésére tett visszapillantásában emlékezteti a képviselőket, hogy egy a Fehér-alapra vonatkozó jegyzőkönyvnek nijomareszett (?). azért is szükségesnek tartaná, ha az imént átadott alapokról felvett jegyzőkönyv a közgyűlési jegyzőkönyvbe bevétetnék. Az indítványt a képviselőtestület elfogadta. Időközben az utolsó vicinális is, akarom mondani a legkésedelmesebb városatya is beérkezett s igy a képviselőtestület határozatképes lévén, tárgyalás alá vétetett a tárgysorozat első pontja, vagyis a képviselőtestületnek f. évi március hó ij-án tartott ülésében előterjesztett azon indítvány, hogy a kórház telkei és épületei nyilvános árverésen eladassanak. Többek hozzászólása után a képviselőtestület névszerinti szavazással egyhangúlag kimondja, hogy a város a kórházat telke épülete s kertjével együtt eladja. Schvarz dr. ezen határozathoz még azon óliaját íüzi, hogy a kórház oly legtöbbet ígérőnek adassék el, ki annak helyére a város fejlődésének megfelelő díszes épület emelésére válalkozik. fegyverek elöl visszavonulni. A halálnak bő aratása volt. Igy tartott ez 18-án, 19-ón, 20-án, de még meg sem közelíthették a székely sas tészLüders sírt tehetetlen dühében. A mit a durva, nyerserő meg nem teheelérte, végrehajtá az árulás-. Egy Gebauer nevű szász erdész a csempéáltal használt hegyi örvényen a muszka csak ket. Tett, szék tábor egy részét a székelyek háta mögé vezette. Az árulás a harmadik napon 1849 juniüs. 20-án történt. Közre'Volt fogva a maroknyi magyar nép. Nem volt más mód, mint vagy megadni magát, vagy a Magyar vár sáncaiba temetkezni. Az utóbbit választották. A kétségbeesett, küzdelem, mely itt kifejlődött, felülmúl minden képzelőerőt. A támadás korán reggel kezdődött mindkét részről. Ember ember ellen küzdött. Egy székelyre 8 — 10 emberis rá támadt. Kiss Sándornak egy kartács lőtte el a lábát. Székre ült s ugy osztotta a parancsot, később több sebet is kapott, de mintegy megsebzett oroszlán nézett farkas-szemet ellenfelével s bénán is osztotta a halált. Lóra tétette magát s kiadta a rendeletet, hogy vágjanak át a hátban támadó orosz seregen. Biztos halál volt, de nem eneedtek. Kiss Sándor sok sebből vérzett — valamint minden katonája — s a vérveszteség miatt kábultan bukott le a lóról és a muszka kezei közé került. Ott, a hol leosett lováról, hat kozák holt teote feküdt, kiket a végső küzdelemben küldött a más világra. A küzdelem, mit az árulás vivott ki, az ellenségé lett, de nagy áron, mert ott maradt az orosz tábor sánc java, a mit bizonyítanak az elhullott ellenség felett domboruló halmok. De nem hűlt el itt a székely csapat mind, hanem egyrósze megmaradt, s menekült Háromszók felé. És ismét ismét a székelj' szívósság — és hideg vérrel találkozunk. A tömösi ütközet hírére az iskolák tanuló ifjúsága ott hagyta az előadásokat s sietett a szorongatott testvérek segítségére. Ezek a tömösi szorosból jövőkkel egyesültek s igy ismét vagy pár ezeren voltak ; ágyút vitt Gábor Aron. És ők elég vakmerőek a kökösi hídnál nyílt síkságon a beözönlő oszlrák és orosz hadakkal szembeszállni neháuy mérföldre a tömösi szorostól. Felállítják az ágyukat. Gábor Aron az ágyuöutö mutatja a 15 éves diáknak, hogy irányozzon. És csudálatos, de mindig találnak. Az öreg ágyuöntő megy egyiktől a másikhoz s intézi minden katona iskola nélkül a rendes támadást. Egy 12 éves fiu máskép n9m bír az ágyúval, átöleli s a csövét ugy emeli, — utoljára, mert ott éri a golyó . . . Vereckótől Világosig nem omlott annyi muszka vér, mint a kicsiny székely földön. Hiába győzött, mert feltámadt a székely s faluról falura újra kedjt.t kezdeni a küzdelmet. Székely fegyver oltá ki Lüders fegyverét is. »Csókold meg a székely fegyvereket! i Kiss Sándor ezredest az oroszok Csernovicba vitték ós gondosan ápolták, hogy megmenthessék az akasztófa számára, de ő ki kekerülte a szégyenletes halált. Méreg által oltá ki életét. A hálás utókor emlékoszloppal jelölte meg azt a helyet, hol 1500 székely, 2800Ó főből álló orosz — verte — feltartóztatott három napon át, mig az árulás Thermopilevó avatta. Székely Tövis. Ezután városbíró jelenti, hogy Ullman Vencel ^ a „Keszthelyvidéki Takarékpénztár" igazgatójává megválasztatván, városi pénztárnoki állásáról lemondott. Majd Ullmannak a város körül szerzett sokoldalú érdemeit méltatva indítványozza, hogy érdemei jegyzőkönyvben örökítessenek meg. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatott. A "közgyűlés ezután a városbíró ajánlására, a legutóbbi tisztújítás alkalmával városi képviselőnek megválasztott, de e tisztet el nem fogadó Sövegjártó Lajos helyébe, városi képviselővé Ullman Vencelt egyhangúlag jelölte. Nagy István városbíró előterjeszti ezutáu a ,,Tűzoltó Egyletnek" a Piller-féle ház megvétele tárgyában benyújtott kérvényét. Lénárd Ernő a tűzoltó intézmény fontosságát s a törvény ide vonatkozó azon rendelkezéseit fejtegetve, melyek a községeket a tűzoltói intézmény szervezésére különben is kötelezik azon jól megokolt indítványt teszi, hogy a város a Piller-féle házat a tűzoltó egylet részére vegye meg. Annál inkább is, mert ez évi büdzséjének megterhelése nélkül is kivihető. Ezzel szemben az elöljáróság azt ajánlja, minthogy a város a vételárral ugy sem rendelkezik, a tűzoltók javára tett egy régebbi nagyobb alapítvány forditassék a kérdésben levő ház megvételére, azzal a hozzáadással, hogy a mennyiben a ház után befolyó évi jövedelem nem pótolná az alapítvány eddigi P/

2°/

0 kamatát, a város fedezze a különbözetet. Lénárd Ernő az alapítvány céljára hivatkozva kifogásolja ez indítványt s a magáét kéri elfogadni. Mire a képviselőtestület a ház megvételét szótöbbséggel elhatározza. Ezután a tárgysorozat negyedik pontja jött tárgyalás alá, nevezetesen az árok-utcába nyitandó ut céljaira megveendő terület tárgyában tett előterjesztés. A közgyűlés a nyitandó utca céljaira szolgáló terület megvételét elhatározza. Ötödik tárgy volt a közigazgatási-bizottság leirata az anyakönyvvezető helj-ettes kinevezése. Mire a képviselőtestület elhatározza, miszerint a szükségessé vált helyettes anyakönyvvezetői állás rendszeresítése s annak állami fizetése tárgyában, tekintettel a város sokoldalú 1 kiadásaira, ismételten is fel fog folyamodni a ! minisztériumhoz. Bemutatatott az 1898. évi XXI. t. c. értelmében gyakorlandó közsegélyezés módjáról és mérvéről alkotandó szabályrendelet tervezete, mit a közgyűlés tudomásul vett. Olvastatott a Kenesei Pál és társai, majd Leden Adolf kérvénye; előbbinek utca nyitás, utóbbinak, lakás közvetítő iroda nyithatása és annak anyagi segélyezése tárgyában, Az engedélyt a közgyűlés mind a két folyamodó félnek megadja s a lakás közvetítő iroda erkölcsi segélyezését kilátásba helj'ezi. Végül előterjesztetett a m. kir. pénzügyminiszter leirata, melyben felhívja a várost, hogy a Teréz-alapitványnak kötményezendő értékpapirait a keszthelyi kir. adóhivatalnak adja át. A leirat tudomásul vétetett. Ezzel az elég gazdag s fontos tárgysorozat kimeritetvén a közgyűlés véget ért. Keves gyógyvíz küldetik oly távol Tidékre és örvend oly közkedveltségnek, mint a már huszoDÖt év óta használatban levő Ferencz József keserűvíz Mozgalom a Zalaszabályozás ügyében. Zala-Sz.-László, Barátsziget. Kehida ós Zala-Koppány lakosai a mult uapokbnn feliratot, intéztek a kerület orsz. képviselőjéhez, Kálmán Károlyhoz, kérvén őt, hogy a 3 évvel ezelőtt, kimondott »Határozat« sürgős folyamatositását, — a mely a Zala folyó Kehida- tüske-szt,-póteri szakaszaink tisztogatását elrendeli — b^folj'ása által végrehajtatni szíveskedjék. A felirat Béksfi Elek zalakoppáuyi igazgató-tanító tollából ered én hűen adja vissza a soknt sanyargatott nép szánandó helyzetér. »M>, mint a fentebb megnevezett 4 község laliósai az utóbbi évtized alatt, leírhatatlan sivár közgazdamiről a négy világréslben nyert 40 aranyérem tanúskodik. A Ferencz József keseriivizböl mint, rendszeres adag egy boros pohárral, reggel éhe-yomorra véve elégséges. 6-124 Kapható : Marton Mór, Wünsch Ferenc és Vas Sándor urak üzletében.