Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 1-25. szám)

1900-05-06 / 18. szám

IV. évfolyam. Keszthely, 1900. május 6. 18. szám. Az uj gazdasági munkástörvény. Május 1-én lépett életbe az 1899. évi XLII. t. c., mely a gazdasági mun­kavállalkozók és segédmunkásokról in­tézkedik. Az utóbbi időben már oly sok okszerű és a munkások érdekeit előmozdító in­tézmén3 Tt üdvözöltünk e hasábokon, hogy ezen ujabb törvényt a megkezdett üd­vös intézkedések folytatásaként biza­lommal fogadjuk és érte a törvényho­zásnak azok háláját tolmácsoljuk, kik­ről a törvény intézkedik s kiknek hely­zetén javítani törekszik. A munkásnép e törvényt a kormány gondoskodásának ujabb zálogául fogad­hatja, mert az ő érdekeiket annyira körülbást} Tázza, jogaikat ol} r világosan meghatározza, hogy bátran elmondhat­juk, hogy alig van a munkásnép érde­keit felölelő intézkedés, mely róluk ily atyailag gondoskodik. E cikk keretében az uj törvény és az annak végrehajtása tárgyaban kiadott miniszteri rendeletek lényegesebb pont­jait akarjuk a munkaadókkal és munká­sokkal megismertetni, mert hisszük, hogy annak a gazdasági munkák küszöbén jó hasznát veszik. A törvény birtokost (bérlőt), cséplő­gépvállalkozót, gazdasági munkásvállalko­zót és gazdasági munkást különböztet meg. Az első fejezetben a birtokos (bérlő) és a cséplőgépvállalkozó közötti jogvi­szonyok szabálj-ozásáról szól és kimondja, hogy az ezek közt létrejött szerződésre és esetleg felmerülendő kártérítési igé­nyekre az általános magánjogi szabá­lyok alkalmazandók, vagyis ezek köz­törvényi uton birálandók meg. A II. fejezet a cséplőgép vállalkozó és a gazdasági munkások közötti jogvi­szonyokat szabályozza. Itt különösen felemlítendő, azon üdvös és célszerű intézkedés, hogy a vállalkozó és a csépléshez általa felfo­gadott gazdasági munkások között a szerződést szóval vagy Írásban két tanú előtt kell megkötni; de sőt a közigaz­gatási bizottság előterjesztésére a mi­niszter azt is elrendelheti, hogy a tör­vényhatóság területén az ily nemű szer­ződést a község elöljárósága előtt kös­sék meg. Ezen intézkedés pontos betar­tására a törvény 600 koronáig terjed­hető pénzbírság terhe alatt kötelezi a vállalkozót. A továbbiakban a munkabér kikö­tése és megállapítása van precizirozva, ugy, hogy e tekintetben kételyek fel ne merülhessenek. A munkabér iránti követelés erejéig a gazdasági munkások­nak, az ö közreműködésükkel megkere­sett terményekre, továbbá a vállalkozó birtokában levő gépre minden más törvé­nyes vagy szerződéses zálogjogot megelőző tör­vényes zálogjoggal bírnak olyképen, hogy a gép üzemét gátolniok nem szabad. A törvény III. fejezete a gazdasági munkásvállalkozókról szól s ezeknél —• természetesen — szigorúbban intéz­kedik, mint a cséplővállalkozókról. j Az, ki mint válalkozó másnak gazda­ságában teljesitendő gazdasági munkára A BALATONVIDÉK TÁRCÁJA. Üdvözlő dal*) Üdvözölve száll dalunk feléd, Ki a méltó pálmát elnyered. Virág nyíljon lépteid nyomában, Légyen boldog hosszú életed ! Nagy szivednek minden dobbanását Áldja : Isten ! áldja : nemzeted ! Aki : lelki mannát szórva oszt ; Te mentéd, meg a bölcs Bíborost. Ki : mint pusztában égő tűzoszlop, Utat mutat, — merre kell haladj . . . Oh ! kövesd e szent sugár világát : Mindenütt, mindig magyar maradj ! *) Kohl Medárd dr., pápai prelátus ö mél­tóságának esztergomi kanonokká történt kinevezése alkalmából. Szívünk, lelkünk üdvözöl ma ím ; A Balaton lombos partjain. Lobogódra — melyet fennen hordasz — A melyen a szeretet ragyog : Boruljon a dicsőség cserága . • • Kövesd »01* ' a bíboros Nagyot ! Soos Lajos. Tömösi szoros — A magyar Thermopile. — "Ügy vagyok azzal a kis székely országgal, mint a törökök Mekkával. Ha fölkelek, arccal arra fordulva kérem rá a Teremtő segedelmét, ka leülök Íróasztalom mellé, gondolataim ott bolyongnak magas bércei közt. Testem itt, de lelkem ott van azon a megszentelt földön, me­lyet azon néhány százezer kunstód, kik ott él­tek és élnek a magj'ar nemzet szabadsága böl­csőjévé tett. ,01y vonzó, oly ismerős, oly ked­ves minden röge szülőföldemnek .... Hol vagytok Klio elavult nemzetei ? jöjje­tek ! s vigyetek magatokkal arra a földre, mely­nek minden göröngye a honszeretet golgotája s minden csepp vérrel öntözött pora a félhold sirja. Emeljétek meg elavult jegyzetek a gyepes hau­t.okat, melyek alatt Kelet és Nyugat bérért ölő vadcsordái alusszák örök álmukat eg}' közös sír­ban Csaba népével. * Erdély egjik legszebb pontja a természeti szépségekkel megáldott tömösi szoros. Ez he­lyenkint alig pár méter széles, oldalát pedig széditő meredek, magas sziklák képezik, melye­ket nagyon sok helyen még ember-láb soha seui érintett. Alattuk zuhog el a Tömös, melynek kristálytiszta, jéghideg vizét a magas bércek örökös hava és gazdag forrásai táplálják. A természet szűz ölén születik, de nem is tür mocskot és bókót magán, mert mázsányi köveket képes maga előtt gurítani. Végzi hatal­mas munkáját, miközben szikláról sziklára esik s miriád cseppekké oszolva, — ott, a hová a nap besüt — szivárványból fon koszorút tajtékzó hullámtestvéróre, mig végre ölelkeznek s távo­labb megpihennek. De milyen pihenés ez ? Ör­vény, forgatag, melyben a pisztráng találja ott­hon magát. És az az örökös zúgás, moraj, a mit Nep­tun végez Vulkánnal harcolva, valami fenséges. XIX. század gyárainak moraja ezzel nem hason­lítható, mert annak füstje megüli a tüdőt, iz­zasztó munkája a lelket, ez pedig megtanit gon-

Next

/
Thumbnails
Contents