Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 1-25. szám)

1900-05-06 / 18. szám

IV. évfolyam. Keszthely, 1900. május 6. 18. szám. Az uj gazdasági munkástörvény. Május 1-én lépett életbe az 1899. évi XLII. t. c., mely a gazdasági munkavállalkozók és segédmunkásokról intézkedik. Az utóbbi időben már oly sok okszerű és a munkások érdekeit előmozdító intézmén3

Tt üdvözöltünk e hasábokon, hogy ezen ujabb törvényt a megkezdett üdvös intézkedések folytatásaként bizalommal fogadjuk és érte a törvényhozásnak azok háláját tolmácsoljuk, kikről a törvény intézkedik s kiknek helyzetén javítani törekszik. A munkásnép e törvényt a kormány gondoskodásának ujabb zálogául fogadhatja, mert az ő érdekeiket annyira körülbást}

Tázza, jogaikat ol}

r világosan meghatározza, hogy bátran elmondhatjuk, hogy alig van a munkásnép érdekeit felölelő intézkedés, mely róluk ily atyailag gondoskodik. E cikk keretében az uj törvény és az annak végrehajtása tárgyaban kiadott miniszteri rendeletek lényegesebb pontjait akarjuk a munkaadókkal és munkásokkal megismertetni, mert hisszük, hogy annak a gazdasági munkák küszöbén jó hasznát veszik. A törvény birtokost (bérlőt), cséplőgépvállalkozót, gazdasági munkásvállalkozót és gazdasági munkást különböztet meg. Az első fejezetben a birtokos (bérlő) és a cséplőgépvállalkozó közötti jogviszonyok szabálj-ozásáról szól és kimondja, hogy az ezek közt létrejött szerződésre és esetleg felmerülendő kártérítési igényekre az általános magánjogi szabályok alkalmazandók, vagyis ezek köztörvényi uton birálandók meg. A II. fejezet a cséplőgép vállalkozó és a gazdasági munkások közötti jogviszonyokat szabályozza. Itt különösen felemlítendő, azon üdvös és célszerű intézkedés, hogy a vállalkozó és a csépléshez általa felfogadott gazdasági munkások között a szerződést szóval vagy Írásban két tanú előtt kell megkötni; de sőt a közigazgatási bizottság előterjesztésére a miniszter azt is elrendelheti, hogy a törvényhatóság területén az ily nemű szerződést a község elöljárósága előtt kössék meg. Ezen intézkedés pontos betartására a törvény 600 koronáig terjedhető pénzbírság terhe alatt kötelezi a vállalkozót. A továbbiakban a munkabér kikötése és megállapítása van precizirozva, ugy, hogy e tekintetben kételyek fel ne merülhessenek. A munkabér iránti követelés erejéig a gazdasági munkásoknak, az ö közreműködésükkel megkeresett terményekre, továbbá a vállalkozó birtokában levő gépre minden más törvényes vagy szerződéses zálogjogot megelőző törvényes zálogjoggal bírnak olyképen, hogy a gép üzemét gátolniok nem szabad. A törvény III. fejezete a gazdasági munkásvállalkozókról szól s ezeknél —• természetesen — szigorúbban intézkedik, mint a cséplővállalkozókról. j Az, ki mint válalkozó másnak gazdaságában teljesitendő gazdasági munkára A BALATONVIDÉK TÁRCÁJA. Üdvözlő dal*) Üdvözölve száll dalunk feléd, Ki a méltó pálmát elnyered. Virág nyíljon lépteid nyomában, Légyen boldog hosszú életed ! Nagy szivednek minden dobbanását Áldja : Isten ! áldja : nemzeted ! Aki : lelki mannát szórva oszt ; Te mentéd, meg a bölcs Bíborost. Ki : mint pusztában égő tűzoszlop, Utat mutat, — merre kell haladj . . . Oh ! kövesd e szent sugár világát : Mindenütt, mindig magyar maradj ! *) Kohl Medárd dr., pápai prelátus ö méltóságának esztergomi kanonokká történt kinevezése alkalmából. Szívünk, lelkünk üdvözöl ma ím ; A Balaton lombos partjain. Lobogódra — melyet fennen hordasz — A melyen a szeretet ragyog : Boruljon a dicsőség cserága . • • Kövesd »01* ' a bíboros Nagyot ! Soos Lajos. Tömösi szoros — A magyar Thermopile. — "Ügy vagyok azzal a kis székely országgal, mint a törökök Mekkával. Ha fölkelek, arccal arra fordulva kérem rá a Teremtő segedelmét, ka leülök Íróasztalom mellé, gondolataim ott bolyongnak magas bércei közt. Testem itt, de lelkem ott van azon a megszentelt földön, melyet azon néhány százezer kunstód, kik ott éltek és élnek a magj'ar nemzet szabadsága bölcsőjévé tett. ,01y vonzó, oly ismerős, oly kedves minden röge szülőföldemnek .... Hol vagytok Klio elavult nemzetei ? jöjjetek ! s vigyetek magatokkal arra a földre, melynek minden göröngye a honszeretet golgotája s minden csepp vérrel öntözött pora a félhold sirja. Emeljétek meg elavult jegyzetek a gyepes haut.okat, melyek alatt Kelet és Nyugat bérért ölő vadcsordái alusszák örök álmukat eg}' közös sírban Csaba népével. * Erdély egjik legszebb pontja a természeti szépségekkel megáldott tömösi szoros. Ez helyenkint alig pár méter széles, oldalát pedig széditő meredek, magas sziklák képezik, melyeket nagyon sok helyen még ember-láb soha seui érintett. Alattuk zuhog el a Tömös, melynek kristálytiszta, jéghideg vizét a magas bércek örökös hava és gazdag forrásai táplálják. A természet szűz ölén születik, de nem is tür mocskot és bókót magán, mert mázsányi köveket képes maga előtt gurítani. Végzi hatalmas munkáját, miközben szikláról sziklára esik s miriád cseppekké oszolva, — ott, a hová a nap besüt — szivárványból fon koszorút tajtékzó hullámtestvéróre, mig végre ölelkeznek s távolabb megpihennek. De milyen pihenés ez ? Örvény, forgatag, melyben a pisztráng találja otthon magát. És az az örökös zúgás, moraj, a mit Neptun végez Vulkánnal harcolva, valami fenséges. XIX. század gyárainak moraja ezzel nem hasonlítható, mert annak füstje megüli a tüdőt, izzasztó munkája a lelket, ez pedig megtanit gon-