Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1942

- 100 itt úgy habzik, úgy toporzékol, hogy szinte magamagát megőrli. Ezt a dolgot végezve átsiet a tímárokhoz, hogy a testvérek számára saruról gondoskodjék. Itt is mindenre kész, minden munkára vállalkozik. S miután így a nehezebb dolgokon átesett, több kisebb ágra bomlik, s fölkeresi a többi kis műhelyeket s mindenütt segít, mindenütt buzgólkodik. Itt főz, ott szitál, itt forgat, ott zúz, itt öntöz, ott mos, itt őröl, ott puhít. Akármire használják, semmi ellen sem emel kifogást. Mikor végre minden munkát elvégzett, fölkeresi a földalatti helyiségeket, s magával visz minden szennyet. Tisztán jött s mikor elmegy, azt akarja, hogy minden tisztán maradjon utána." íme a hétszáz év előtti ciszterci szemtanú szemléletes rajza egy ciszterci ipartelepről. Tökéletes megvalósítása annak, ami ma is mint vágy ott él nemzetgazdászaink terveiben: a vízierő tökéletes kihasználása! Valóban ez a monostor s az ehhez hasonlóan épült többi ciszterci monostor is Európa-szerte méltán mintaképül szolgálhatott nemcsak a középkornak, hanem az annyira gyáriipart űző legújabb időknek is. A műhelymunka pontos szabályok szerint folyik. Minden szakmának felelős műhelyvezetője van, aki a munkát megszabja, az anyagot kiadja, és az egész munka menetét ellenőrzi. Mai gyárüzemeknél szigorú szabályok írják elő a munkások magatartását. Ahol a munka pontossága, gyors menete, vagy veszélyessége nagy figyelmet követel, ott tilos a beszéd. A ciszterci műhelymunka szabályai már a XIII. században aprólékosan kidolgozzák a szerzetes-iparosok egymással való érintkezésének módját, hozzá még szakmák szerint. A pékek pl. csak a malom előtt és a sütőház ajtajában félreállva beszélgethetnek. A takácsműhelyben csak akkor lehet szó, ha az idősebb a fiatalabbat szőni tanítja és magyaráz neki. Csapó nem beszélhet a műhelyben, csak mesterével. Ha a kovácsoknak valamire szükségük van, egymástól jellel kérik, de hogy munkájuk hátrányt ne szenvedjen, a műhely egyik szögletében megbeszélhetik az üzemi dolgokat. A munkavezetővel való érintkezés szabálya ma is megszívlelésre méltó: „A testvérek munkavezetőjükkel a szükségesekről állva, röviden és halkan beszéljenek." Még egy jellemzője van a középkori ciszterci műhelymunkának: télen fűtetlen műhelyekben' folyik, hiszen a monostor csak egyetlen fűtött helyiséget ismert, a melegedőtermet, s így a műhelymunka hősies önmegtagadást jelentett főkép a kevés mozgással járó mesterségek művelői számára. Az iparágak mindegyike virágzik, amire a ciszterci monostornak szüksége van. Az építőmesterek műveiről már volt szó a művészeteknél. Itt a kőfaragóké és a kőműveseké a legnagyobb szerep, de a csúcsív-követelte tetőszerkezet nagy feladatot ró a famunkásokra is. Névszerint ismerjük a pilisi apátság egyik ácsmesterét: Márton munkástestvért 1199-ből. Elelmiszerüzemek a malmok és pékműhelyek. Kevert lisztből barna kenyeret készítettek maguknak, vendégeik és betegeik azonban fehér kenyeret kaptak.