Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1942

— 85 — Sajtgyártással mindenütt találkozunk, sok helyen sört is készítettek. Ruházati cikkek előállításán dolgoznak a takácsok, szabók és bőrmunkások. Nyersbőrt, vagy öreg ökröt vásároltak is tímárműhelyük számára, amit ezt a nagykáptalan több intézkedéséből látjuk. Egy utas leírja, hogyan csodálkozott, amikor Claravallis tímárműhelyét látta. Csak maga a bőráztató medence szélességében négy métert, hosszában hét métert tett ki, s felért mellmagasságig. Az egészet egy darab kőből vésték ki, s ilyen több is volt a tímárműhelyben. A bőrfeldolgozó műhelyekben aztán lábbeli, lószerszám és a szabadban dolgozók számára kesztyű készült. Néhol a vasmunkák számára szükséges anyagot is maga a monostor állítja elő. A német Waldsassen apátságról olvassuk, hogy maga bányászta a vasércet, maga olvasztotta és hámoraiban a vízierő felhasználásával, saját erdeiből származó tüzelővel, tehát igen előnyösen fel is dolgozta. Leginkább ekevasat, kormánydeszkát, fűrészt, fejszét és kapát gyártott. Minden ciszterci monostorban van azután bognárműhely és kovácsműhely; nyugodtan elrendelhette a nagykáptalan, hogy ha az úton levő ciszterci lova elvesztette patkóját, köteles a legközelebbi ciszterci telepen vasaltatni. Földmívelés, állattenyésztés és ipar egységes irányítás mellett olyan üzemmé tette a ciszterci monostor gazdaságát, mely biztonságot és változatosságot nyert, tehetsége szerint foglalkoztatni tudott minden embert, szakavatott iparossá képezte munkásait, minden szükségeset maga állított elő, másra úgyszólván nem szorult: maga és népei számára évszázadokkal ezelőtt, mások sérelme nélkül, tökéletesen megvalósította az önellátás gondolatát. Az első időkben csak oly mértékben végzi a monostor nyerstermékei feldolgozását, amily mértékben önmagának szükséges. De óhatatlan, hogy egyik-másik termeivénybői, iparcikkből itt-ott ne mutatkozzék felesleg. Ezt a monostor értékesíti: kialakul a kereskedelem. Cikkeiket leginkább a vásárokon értékesítik. Borsmonostor állandó látogató a csepregi és sárvári vásárokon. Atyaapátsága, Heiligenkreuz meg alig ér fel szekereivel Bécsbe a vásárra, máris nagy csődület támad a szekerek körül, és valóságos harc folyik portékájukért. Találkozunk okleveleinkben olyan esettel is, hogy a ciszterci apátság kereskedelmi célokra árúraktárt épít. Topuszkó apátja pl. 1240ben a zenggi kikötőben telket vásárol, hogy rajta árúraktárt építsen. A templomosrend mint eladó jól ismeri a ciszterciek kereskedelmi tevékenységét, azért adásvételi szerződésében különféle kikötéseket tesz saját kereskedelmi jogai biztosítására. Találkozunk a vásárokon olyan ciszterciekkel, akik a mezőgazdaság termeivényeit árulják és olyanokkal akik iparcikkeket hoztak eladásra. Legjobban keresett a ló. Egyes apátságok nagy mennyiségben értékesítik tógazdaságukból a halat. Keresettek a sajt- és hentesárú-készítmények, továbbá vásznak, kész ruhák és lábbelik, faedények, vasárúk és gazdasági eszközök. Okleveleink szerint azonban apátságaink legjobb bevétele a bor, azért a bortermelésről külön kell szólnunk ezen a helyen,