Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1942

— 80 — létén éjjelezhetnek. — Szárnyastenyészettel, méhészettel, haltenyésztéssel is találkozunk monostorainknál. Az így berendezett, kiépített, tervszerűen gazdálkodó és a nyugati monostorokkal az évi nagykáptalanokon állandóan érintkező, az útbaejtett monostorokban új meg új tapasztalatot gyűjtő és így állandóan előrehaladó ciszterci mintagazdaságok felbecsülhetetlen hatással voltak az egyes országok anyagi elöhaladására, nemzetgazdaságára. Hisz az akkor ismert világon mindenhol létesültek ciszterci telepek ; a történeti kutatás mai állása szerint az egész világon mintegy nyolcadfélszáz ciszterci monostorról tudunk a Rend fennállása folyamán. Legtöbb volt Franciaországban, azután Nagybritanniában és Itáliában. A Hazánkban működő 25 monostor példaadó hatása a gazdálkodásban annál egyetemesebb, mert eléggé szerencsés volt földrajzi elosztottságuk. Volt ciszterci monostorunk az északnyugati, északkeleti és déli Kárpátokban, a Bakony-, Pilis-, Mátra- és Bükk-hegységekben, a Dráva-Száva közén és a Tengerparton is. S amilyen jelentős ez, hogy Hazánk majd minden nagyobb tájegységének megvolt a maga ciszterci monostora, és így azok hatása egyetemes lehet, épen olyan jelentős, hogy ez a hatás az egyes ember szempontjából is egyetemes volt. Mert ugyanakkor, amikor a ciszterci monostor a hatáskörébe eső magyart az érintetlen anyaföldnek kenyéradó hazává való megmunkálására tanította, ugyanakkor a mélyebb keresztény hit és a magasabb nyugati műveltség kincseivel is gazdagította őt: fokozottabb összhangot teremtett benne Isten és a világ, a föld és az ég között. Kedvelt foglalatosság volt a cisztercieknél a kertművelés. Az élelmezésnél fontos szerepet játszó zöldség- és gyümölcskertészet mellett virágzott a diszkertészet is. Már a XIII. századbeli leírások elárulják, hogy a ciszterciek lehetőleg a monostor kórháza mellett építették meg díszkertjüket, ami egyformán elárulja a tervező gyengéd lelkületét és gyakorlati érzékét. Claravallis kertjéről egyik középkori leírója költőies hangon emlékezik meg. Az Aube folyó egyik ága andalgó lassúsággal kígyózik erre-arra a kerten keresztül, tükörtiszta vizében halak játszadoznak. Mily jól esik a betegeknek elüldögélni a parton és elgyönyörködni a patak vizében játszadozó vidám állatok játékán ! Vannak a kertben sűrű, homályos, hűvös berkek, amelyekben a madárdal bűvöli el a betegeket. Lombos fák váltakoznak a virágágyak rendszerével. Mindenütt mosolygó, ártatlan virágélet, mindenütt bájos virágillat. Ez és más egyéb források azt sejtetik a ciszterci monostorok kertjeiről, hogy azok nagyobbik része a maga természetességében „angolpark" volt, de közben fel-feltünedezett a mai szóval franciakertnek nevezett kertművelés néhány vonása is. Leghíresebb volt ebben a tekintetben Kőnigsaal ciszterci' monostor kertje : benne az akkor ismert világ legérdekesebb tájait művészi szobrászmunkákkal megörökítették s meghonosították ott az ismert világrészek jellegzetesebb növényfajtáit.