Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1942

- 100 Ösi foglalkozásukhoz: a földmíveléshez és az állattenyésztéshez hűek maradtak a ciszterciek mind a mai napig. A török idők után visszaállított, majd egyesített apátság nagy munkával és befektetéssel újjáépíti gazdaságait. Hogy ez milyen arányú munka volt, az is eléggé mutatja, hogy amikor Niklas Antal zirci apát 1723-ban meglátogatja az apátság éledni kezdő előszállási birtokát, ott csak legelőt talál, ép házat egyet sem, maga is földbeásott putriban lakik, — ma pedig országos nevű gazdasági szakemberek, miniszterek, sőt minisztertanácsok állapítják meg ismételten, hogy a cisztercieknek ezen a birtokán folyik ma a legjobb gazdálkodás Hazánkban. Előszállás, Zirc és Szentgotthárd uradalmai és erdőgazdaságai teremtik elő azt a nagy összeget, amelyet a Rend tagjai, két főiskolája, öt gimnáziuma, a kegyúri vonatkozásban érdekelt huszonkét lelkészség (amelyek közül tizenötöt a Rend tagjai vezetnek), huszonkilenc elemi és kisdedóvó, továbbá a Rend házai, gazdaságai és alkalmazottai kívánnak. Hogy ez a nagy erőkifejtés, állandó teherviselés lehetséges, sőt mellette a Rend állandóan korszerűsítheti is intézményeit, annak főleg két oka van. Egyik az, hogy a jólvezetett szerzetesrendi birtokon különös értelmet nyer a befektetés. Itt ugyanis az egyes szerzetes egyéni érdeke teljesen eltűnik a Rendé mögött; a Rend viszont hosszúéletű, tehát ráér megvárni beruházásainak gyümölcsét, és megéri az azokhoz kapcsolt távol-jövőbeli kulturális célok beteljesülését is. A gyümölcsözőség biztos tudatában végzett állandó befektetés a rendi gazdaságokat mindenkor a korszerűség magas színvonalán tartja, s azoknak a lehető legnagyobb jövedelmezőséget biztosítja. A másik, hatásában úgyszólván felbecsülhetetlen jelentőségű ok az, hogy a Rend sajátmaga vezeti birtokait a gazdasági akadémiákon, ill. a budapesti gazdaságtudományi egyetemen végzett tagjaival. Ezeknek tehát szerzetespapi életük mellett a gazdálkodás a Rend keretein belül élethivatásukká lesz, ami kizárja azt, hogy a gazdálkodás és annak céljai közé beékelődjék valamely fizetett gazdasági hivatalnok magánérdeke. Jelenleg a Ciszterci Rend gazdasági ügyeit hét rendtag vezeti, akik közül négy okleveles gazda, s az uradalmak élén áll, ill. azok számvevőségi ügyeit intézi. Az okleveles gazdák közül kettőt az országos kormányzat is kitüntetett avval, hogy a gazdasági főtanácsosi címet adta nekik. A kitüntetés gazdasági körökben jólismert mintagazdákat ért, akiknek szakvéleményét, tanácsát a minisztériumok ismételten is kikérik. Mondják, hogy régen nem volt a felsőházban olyan osztatlan figyelem és elismerés, mint amikor az egyik ciszterci gazda hozzászólott a mezőgazdasággal kapcsolatos törvényjavaslathoz. Volt előadója a második országos gazdatiszti tanfolyamnak is a ciszterci gazdák közül. A mai ciszterci gazdáknak, mint a középkori nagy ciszterci gazdák utódainak, gazdálkodását ma is jellemzi az évszázados ciszterci földmívelő múltból örökségként átmentett tervszerűség, szervezettség, odaadó vezetés, a munkaerők megbecsülése, a beruházás folytonossága, az üzemköltségek leszorítása, az