Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1942

— 76 — állandóan hivatásuk tudatában éljenek, s az anyagiakkal való törődés meg ne hervassza bennük a természetfölöttiek iránt való érzéket. A munkástestvérek a kar-imára kötelezett szerzetesektől eltérőleg barna ruhában járnak, szakállt viselnek, külön épületszárnyban laknak a monostorban, legtöbbjük azonban a majorokban éli le egész életét. Működnek a gazdasági élet minden ágában ; tanácsaikat sokszor kikéri az apát, akit néha a törvény előtt is képviselnek. A ciszterci apátságok gazdasági felvirágoztatásában övék a legnagyobb érdem. Sok ismerettel bíró, nagy testi erővel rendelkező, örömest munkálkodó, vallásos eszméktől áthatott, igazi szakmunkások voltak, akik önként vállalták feladatukat. A munka névtelen hősei ők a szó legszorosabb értelmében : még ott is, ahol egy-egy monostorban többszáz volt a számuk (Claravallis területén pl. 1148-ban 400 munkástestvér dolgozott) aránylag igen kevésnek maradt fenn a neve. Hazánkból ismeretesek : Keresztély, István és Ipoly a zirci, Márton a pilisi, Uzd a szentgotthárdi, János a borsmonostori, Hencs és János a bélakúti monostorból. Egyesekkel a szentéletű ciszterciek névsorában is találkozunk. Henrik Himmerod-i majormestert jámbor életéért az Ur mennyei látomásokkal is kitüntette. Boldog Simon, az Aulne-i monostor munkástestvére, aki grófi családból származott s a Coulmy-majort vezette, amellett, hogy nagyon ügyes gazdának bizonyult, különös kegyelem folytán felismerte az emberek szívének rejtett titkait. Alrad (+1250) az Isenhagen-i monostor munkástestvére azelőtt lovag volt, s- mint szerzetes, époly buzgónak mutatkozott az áhítatgyakorlatokban, mint az anyagi javak kezelésében : a boldogok között tiszteljük. Boldog János, a Sagramenia-i ciszterci munkástestvérek példaképe a XII. században, önmegtagadásáról volt híres, alig táplálkozott mással, mint kényérrel és vízzel. — A munkástestvérek a ciszterciek gazdasági eredményeire magyarázatot adnak: legjobb munkaerők legkisebb üzemköltség mellett, — ez a középkori ciszterci gazdálkodás egyik titka. A munkástestvérek kiegészítésére, majd pótlására apátságaink alkalmaznak cselédeket, vannak jobbágyaik (Hazánkban a legelső ciszterci monostor telepítése óta), fogadnak időszaki munkásokat is. Ezek a népek lassankint a majorokban telepednek le, vagy egy-egy irtásra kijelölt területen maguk választanak maguknak lakóhelyet, kiváltságokat kapnak, s a majorokból községekké fejlődő települések első lakói lesznek. Az addig hasznavehetetlen területek értékesítése mellett az a Ciszterci Rend másik nagy nemzetgazdasági szolgálata, hogy birtokain nagyarányú telepítéseket végzett. Telepítéseinek tervszerűségével, telepeseinek jobb munkára tanításával, anyagi és lelki ügyeinek gondozásával, minden irányú emelésével jobb sorsot biztosított az alsóbb rétegek fiainak, s ezáltal bennük értékesebb honpolgárokat nevelt a Haza számára. Nálunk különösen két monostor telepítő munkája nyomozható az oklevelek alapján ; mindkettő gyepűelvi területen feküdt, s