Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1942

— 57 — forrniok, hogy egymást támogassák, egymást védelmezzék, egyik a másiknak segítsen a teherviselésben. Ha egymást, — mitől Isten mentsen, — ha egymást mardossák, ha egymást öldösik,' úgy mindketten elsatnyulnak. Gonosz tanácsadók azok, akik abból a véleményből indulnak ki, hogy az Egyház békéje és szabadsága árt az államnak, vagy pedig, hogy az állam jóléte és dicsősége árt az Egyháznak. Hisz mindkettőnek, Egyháznak és államnak alkotója Isten, aki nem azért kötötte össze ezeket szövetségben, hogy egymást lerontsák, hanem ellenkezőleg, hogy egymást erősítsék." Szent Bernát sokat fáradozott az államok jóléte és békéje érdekében azzal, hogy a kötelességükről elfeledkező fejedelmeket a szólásszabadság félreérthetetlen határozottságával figyelmeztette. „Ha valaki a nép közül rossz útra tér, — így ír Aquitania hercegéhez, — csak magának árt; de ha a fejedelem botlik, sokakat ránt magával, s annyinak van kárára, ahány alattvalója van. Nem azért vagy uralkodó, — ezt jól jegyezd meg magadnak, — hogy népedet rontsad, hanem hogy azt gondozzad. Az, aki a hatalmat adta neked, az Egek UraIstene, azért bízta rád népét, hogy oltalmazd és nem azért, hogy pusztítsad. Es az ő szent Egyházának Isten rendelete szerint nem vagy te ura, hanem szolgája." Ma, a szociális törekvések korában, talán kellőképen tudjuk értékelni Szent Bernát tekintélyének hatását abban az időben, amikor az erőszak oly gyakran győzedelmeskedett a jogon, s amikor a szegény embernek oly igen nehéz volt igazságot találnia. „A fejedelem első kötelessége, — így ír egy helyen — hogy azt a kardot, amit Istentől kapott, a jognak és igazságnak érdekében és védelmére viselje. A szegények zsarolóit megtörni, az árvákat és özvegyeket oltalmazni, igazságos ítéleteket hozni, az Egyháznak a békés nyugalmat biztosítani, jutalmazni a jókat, büntetni a gonosztevőket, ez a fejedelem legelemibb föladata, ez állásbeli kötelességének alapeszméje." „Ez a te dolgod, ezért vagy fejedelem. — írja másutt, — Ha ezt teszed, remélheted, hogy Isten biztosítja, sőt gyarapítja országodat; ha nem így jársz el, félned kell, hogy megfoszt a jelen hatalomtól és dicsőségtől is." Szent Bernát működése az államok békéje és jóléte érdekében igen széleskörű — tudjuk az életrajzából. Legtöbbet fáradozott szülőföldje, Franciaország érdekében. Talán legkiemelkedőbb ténye a VII. Lajos alatt dúló polgárháború megszüntetése. Ebben a háborúban — Freising-i Ottó ciszterci szerzetesből lett püspök, történetíró szerint — „Franciaország nyugati része annyira elpusztult a hadaknak tűzzel-vassal garázdálkodó portyázásától, hogy ha a minap nem sikerült volna az ott lakó szerzetesek imádsága és bölcs tanácsa által a békét helyreállítani, az országnak teljesen tönkre kellett volna mennie." Szent Bernátot illeti a dicsőség hogy a legnehezebb időben felismerte a francia korona valódi érdekeit, és annak megmentésére mindent megtett akkor, amikor a békét annak megszerezte. — Példáját sokan követték a ciszterciek közül, s ha talán Szent Bernát mindenkit lebilincselő tekintélyét nem örökölték