Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1942

— 58 — is, buzgóságát iparkodtak követni a népek érdekében végzett munkálkodásukban. I. Frigyes császár kérésére a Bonfievaux-i apát közvetíti III. Sándor pápával a békealkudozásokat. Alfonz, Portugália királya azzal hálálta meg a ciszterciek szolgálatait, hogy magát, népét és utódait a Clairvaux-i Boldogasszony oltalma alá helyezte, „hűbéri adó" címen 50 aranyat fizetett az apátságnak s elrendelte, hogy ezt utódai is fizessék meg. Szent Lajos francia királynak az általa alapított Royaumont-i apátság volt kedves üdülő és imádkozó helye; amikor ide visszavonult, hogy országlásához új erőt gyűjtsön, megkívánta, hogy őt egyszerű szerzetesnek tekintsék. Mikor a szentföldről visszatérő Oroszlánszívű Richárd angol király fogságba esett, két ciszterci apátot kértek fel az angolok királyuk felkutatására. Magyar királyaink is sokszor kimutatták jóindulatukat a ciszterciek iránt azért a munkáért, amit a magyar uralkodók és a magyar föld szolgálatában végeztek. II. Géza uralkodása alatt történt az első ciszterci település Hazánkban (1142). III. Béla nevéhez fűződik a Rend elterjedése, több monostor alapítása, s az a sok adomány, kiváltság és kedvezés, amiben részesítette az új telepeket. Fia, Imre is az ő szellemében járt el, amikor 1198-ban megerősítette a szentgotthárdi apátságot, kiadva részére a több szempontból is értékes, máig is épségben meglévő oklevelet. Ö az, aki Zircen oltárt alapított: ennek emlékét őrzi az egykorú feliratos kő. S amikor tervezett keresztes hadjáratára a kunok zavargásai miatt halasztást kért, a pilisi apátot küldte követként Rómába. II. Endre is jóviszonyban volt a ciszterciekkel. Szerencsétlen feleségét, Gertrudot, Pilis templomában temettette el, második feleségét, Jolántát pedig az egresi apátságban. Pilis többször pihenőhelye volt; innen vitt magával szentföldi hadjáratában két ciszterci szerzetest és' egy munkástestvért. IV. Béla idejében, a tatárjárás alatt, János pilisi apát több ízben jár külföldön, mint királyi követ. Azt a munkát, amit János apát végzett a király és az ország javára, avval hálálta meg IV. Béla, hogy a ciszterci apátságokat sorra megerősítette birtokaikban. A pilisi apátságnak adott aranypecsétes oklevele igen becses darabja a zirci apátság múzeumának. IV. László 1277-ben Zircen időzött, 1288-ban pedig az egresi monostor vendége volt. III. Endre 1293-ban a szepesi ispán, mint királyi ember és a savniki apát útján vizsgáltatta meg és adományozta a szepesi káptalannak a Poprád-menti erdőbirtokot. Károly Róbert sorra megerősítette ciszterci apátságainkat régi kiváltságaikban, s azokhoz újakat csatolt. Nagy Lajos megbízásából Henrik pilisi apát az Aacheni magyar kápolna alapítására nézve szerződést köt, és kiviszi oda a kincseket, mint a király ajándékát 1367-ben. János bélháromkúti apátot 1377ben Nagy Lajos udvarában találjuk, mint udvari káplánt. Zsigmond 1388-ban Kercen van; az innen kelt okleveléből következtethetjük, hogy a királyi családból temetkeztek is a monostorban. Az ő idejében többször szerepel László savniki apát, mint királyi megbízott a lengyelekkel folytatott tárgyalásokban.