Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1942

- 46 feltűnőbb sajátsága a kereszthajó és három hosszanti hajó. Ezek a sajátosságok nagyon szépen láthatók nálunk az egyetlen épségben maradt ciszterci templom: a bélapátfalvi egykori ciszterci apátsági templom példáján. A művészettörténet úgy tanítja, hogy a ciszterci stílus Hazánkban is hatott a templomépítészetre. Legjellemzőbb bélyegét, az egyenesfalu szentélyzáródást tőlük vették át a premontreiek árpási templomuk építésénél. De a szentélyépítés legegyszerűbb megoldását szívesen átvette tőlük a XIII. század első felében több falusi templom is. Ciszterci hatásra vezetik vissza Egregy, Felsődörgicse, Réfülöp (Zala m.), Mánfa (Baranya m.), Széplak (Somogy m.), Dengeleg (Veszprém m.), Eger-Farnos (Heves m.), Abod (Borsod m.), KisPeleske (Szatmár m.), Kismacséd (Pozsony m.), Lévna, Szádok (Nyitra m.), Zsegra (Szepes m.), Hunfalva, Oraljaboldogfalva (Hunyad m.), Szász-Orbó (Szeben m.) templomainak egyenes szentélyzáródását. — Emellett a ciszterciek ragaszkodnak a kápolnákhoz is, mert ezekre csendes miséik és magánájtatosságuk végzésénél szükségük van. Franciaországban eléggé divatos volt a sugárkápolna-rendszer, ahol a szentély körül valóságos kápolnakoszorú fut végig. Ezt a ciszterciek is meg akarták tartani, de saját rendszerükhöz alkalmazva. így jöttek létre a páros kápolnák a kereszthajó két oldalán, a szentélytől jobbra és balra. A kápolnákat egy-egy szent tiszteletére szentelik, magát a templomot pedig kivétel nélkül mindig a Boldogságos Szűz tiszteletére. Magyar apátságaink templomai is mind Mária-templomok voltak, azért lettek a Mária-tisztelő magyar nép annyira szeretett búcsújáró helyei. Feltűnő sajátosság a ciszterci templomok hajójának a mérete: Bélapátfalva 37 m, Kerc 50 m, Zirc 66 m, Szentgotthárd 90 m hosszú hajóval büszkélkedett. Erre a tágasságra azért volt szükség, hogy külön-külön elég hely jusson a szerzetesek zsolozsmázó helyének, kissé hátrább a munkástestvéreknek, végül a bejárathoz legközelebb eső részén a világi híveknek. Mindhárom rész más-más magasságban feküdt a szentély felé emelkedve, s egyikből a másikba lépcsőn lehetett feljutni. Még egy ciszterci sajátosság: a hosszanti hajó pilléreiből a féloszlopok nem ugranak ki mindjárt a talajnál, hanem attól feljebb oly magasságban, hogy ne akadályozzák a pillérhez támaszkodó padokat. Franciaországból magukkal hozzák a ciszterciek a boltozást is. Nem kell nekik a vízszintes gerendázat, sem a tisztán félkörű gerinc-boltozat. Inkább csúcsíves heveder-boltozatot használnak. Rendkívüli gondosság látszik az egyes részek megmunkálásán és összeállításán. Több helyen feltűnik a mesterjegy. így a zirci apátság kövein, melyek a jelenlegi apátsági templom alsó falazatába beépítve több helyen most is világosan mutatják mesterük kézjegyét, ugyanígy a szentgotthárdi apátság faragott kövein a belőlük készült magtárépület északi falában. Érdekes, hogy a pilisi apátság romjaiból előkerült boltozatborda mesterjegye azonos a zsámbéki templom kövein talált