Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1942

- 49 mesterjeggyel, építőjük tehát ugyanaz volt. Míg a boltozatok csúcsívesek, addig az ablakok a román félkörív szerint alakulnak a ciszterci, templomoknál. Tornyuk nincs, csak a kereszthajó közepe fölött emelkedik egy kicsi huszártorony. 1274 óta azonban a nagykáptalan engedélyével szabad kőtornyot is építeni. Ezt az engedélyt használhatta a kerci apátság is, amikor átmeneti stílusú templomának északi homlokzatához sokszögű csúcsíves tornyot emelt, mely még ma is látható. A ciszterci templom alatt nincsen kripta. A szigorú egyszerűség elve érvényesül a templomok berendezésében is. Szent Bernát szavainak hatása atatt az állati és emberi torzalak-ábrázolást egészen kiszorítják templomaikból a ciszterciek. Nincsenek színes oltárszárnyak, sem arany és ezüst templomi felszerelések, drágamívű miseruhák. Minden egyszerű, mint az oszlopok befejezése, ahol oszlopfő helyett egyszerű levélcsomó, vagy levélfűzér van csupán. Még egy helyen talál a szobrászat némi alkalmazást: a boltozat lefutó vonalainak szabályos levezetésén. Viszont kárpótol az egyszerűségért az a színhatás, amely egyformán megnyilvánul a ciszterci templom padlózatán, falain és ablakain. Az égetett színes padlóburkoló lapok elhelyezése olyan, hogy a többféle szín együttese művészi hatást keltsen. A felmenő falakon sok helyen a vöröses és a zöldesszürke színű faragott kövek rétegesen váltakoznak; ez a ritka szépsége megvan a bélapátfalvai templomnak is és ma is ott lappang az azóta rárakott mész és vakolat alatt. Az üvegfestészetben új műizlésnek nyitnak utat. Eleinte tilos a színes ablak, azért a templomok ablakait színtelen üvegdarabokból rójják össze, de úgy, hogy a részek ólmozása művészi egésszé olvadjon. Majd ennek utánzásaként szürke-színű alakokat festenek az üvegre: létrejönnek az u. n. szürkefestés ma is megcsodált alkotásai. A XIII. század közepén túl aztán a színcsoportosítás minden változata fellelhető a ciszterci templomok ablakain. — Ciszterci templomaink szigorú következetességgel alkalmazott egyszerűségük ellenére sem voltak ridegek, mert a művészi szépséget kereső szemlélőt kielégítette benne az egész alkotáson megnyilvánuló világos alaptervezet, a méretek pontossága, a szigorú, de felemelő arányosság és az összhang. Ugyanez jellemezte a templomhoz négyszögben csatlakozó monostort is, főleg annak káptalantermét, ebédlőjét és a helyiségeket a négyszög belső oldalán összekötő árkádos, u. n. keresztfolyosót. Az itt vázolt elvek szerint, nagy gondossággal, művészi érzékkel, imádságos munkával felépített középkori ciszterci templomaink és monostoraink nagyrészt elpusztultak, de azért minden országban több-kevesebb — összesen mintegy száz — megmenekült az emberek és az idő pusztításától. Ezek ma is hirdetik a Ciszterci Rend egykori nagyságát, egységét, a művészetekben is érvényesülő szigorú szerzetesi szellemét. Hazánk is jó talaja volt a Burgundiából átültetett ciszterci művészetnek. Ékesen beszélnek a magyar apátságok művészetéről Topuszkó és Kerc romjai, Egres és Pilis maradványai,