Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1942

— 45 — nagy gonddal, körültekintéssel járnak el. Mikor az alapitó monostorból ki­küldött raj a kijelölt helyen megszáll, ideiglenesen, fából építkezik. Ilyen az Úr hajléka is: egyszerű kápolna, ahol épen csak elfér a tizenhárom szerzetes, amikor zsolozsmázik, vagy szentmisét hallgat. Mert a ciszterci templomépítés­nek ez a legelső' mozzanata, a zsolozsma és a szentmise. Imádságos, szent alapkőletétel. A kis testület állandó és legelső gondja a kőtemplom meg­építése. Már a megtervezése is nagy feladat, hátmég a felépítése! Pedig mindez a szerzetesek dolga ; a ciszterci templomok tervezői, építői is, csak­nem kivétel nélkül mindenütt maguk a ciszterci szerzetesek voltak. Kiválóbb, nagyobb jártassággal bíró szerzeteseket a megtervezésre, az építkezés veze­tésére messze vidékre is elhívnak. Ilyen volt Achard mester, aki Szent Bernát korában sok francia és német ciszterci monostor és templom építését vezette. Gaufrid, Claravallis-i szerzetes, mint híres építőművész, gyakran volt kikül­detésben Szent Bernát- megbízásából új monostorok tervezésére és építésének vezetésére. Jordán és Berthold ciszterci szerzetesek készítik a Walkenried-i monostor tervét 1207-ben, Bado nevű rendtag a Loccum-i egyház építését vezeti 1240-ben, Wigand ciszterci szerzetes pedig 1250-ben Georgenthalban építőmester, magister lapidum néven fordul elő. Tervezőnek, építőnek egyaránt nagy segítség az atyaapátság példája, vagyis azé a monostoré, ahonnan az új ültetvény telepités útján eredt. Ennek az apátságnak a templomát, monostorát kell mintául venniök, mert a Rendben mindenre, tehát az építészetre is vonat­kozott az ősi alkotmánylevélnek, a Carta Caritatisnak szogorú előírása, hogy mindenben az egyformaság uralkodjék: „Una caritate, una Regula, similibus­que moribus vivamus". Ha a rendi családfán az apátságok leszármazása sor­rendjében visszafelé haladunk, egy-egy ciszterci templom jellemző bélyegeit megtaláljuk az őt telepítő apátság templomán, ezét meg egy régebbi mintáén. Végül a francia Cistercium (Citeaux) templomához érkezünk ; ebben, illetve a róla mintázott legrégibb francia ciszterci templomokban megtaláljuk a Cisz­terci Rendnek Burgundiában kialakult templommintáját, melyre a többi országok ciszterci templomainak legtöbbje — nem tekintve azok tájkölcsönözte sajátosságait, — alapvonásaikban visszavezethetők. A középkori ciszterci templom jellemzője, hogy kereszthajója és három hosszanti hajója van, s hogy a szentély egyenesen záródik. Stílusa eleinte román, későbbi időben átmeneti, majd tiszta gót. Legtöbb templomuk átmeneti stílusban épült: ezt lehetne ciszterci stílusnak nevezni. Benne a teljesen félkörű román boltozatok váltakoznak a csúcsívesekkel. Mindenhol fontos szabály az áttekinthetőség, az egyszerűség. Alapforma a latin kereszt, ami a részek természetes arányosságát s az egész épület könnyű áttekinthető­ségét tette lehetővé. Ez olyannyira lényeges követelmény, hogy nem egy­könnyen hajlik meg a Hazánkban is látott szokás előtt: a román, sőt gót egyház is kereszthajó nélkül legyen. A ciszterci templomnak mindvégig leg-

Next

/
Thumbnails
Contents