Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1942

— 106 — sági, ill. társadalmi vonatkozású joga gyakorlásánál: mikor a fejedelemasszony hű szolgálatok jutalmazására a jobbágytelket szabad birtoknak jelenti ki, a jobbágyot pedig az egyházi nemesek, praedialisták sorába emeli. E jog gyakorlását nálunk a XVI. század végéről igazolják az okleveles adatok, ami eléggé szokatlan. A monostor gazdálkodásába nem szól bele az atyaapát, csak akkor, ha maga a monostor nem volna képes a bajok orvoslására. Néha azonban nagyobb biztonság kedvéért és utólagos nehézségek megelőzésére előre kikérik az atyaapát beleegyezését. így járnak el a veszprémvölgyi monostor apácái, midőn balatonfőkajári birtokuk kikerekítését birtokcserével akarják megoldani s kikérik hozzá János pilisi apát hozzájárulását. Egyébként a monostor szabadon jár el birtokügyeiben s birtokain valóban gyakorolja a törvénykezést is. Jobbágy és jobbágy között, vagy jobbágy és idegen között az ispán ítélkezett, ő hajtotta be a bírságot is. Amikor a veszprémvölgyi apácák birtokaiktól messze, Körmenden élnek, ispánjaik okmányokat is állítanak ki, de pecsét nélkül. Néha az ispánnak segítsége is van a jövedelembeszedő személyében, aki az ispánnak számol. :— Maguk az apácák is dolgoztak, mert szabályaik előírták nekik a kétkézi munkát. Ez azonban korántsem jelentette azt, hogy teljesítményük megközelítette a férfi szerzetesek nagyszerű teljesítményét. Apácáink kézi munkája csak a monostor konyhakertjének művelésére és a különféle házimunkákra szorítkozott. Feljegyzések szólnak arról, hogy Körmend, s előzőleg Veszprémvölgy monostorát nagykiterjedésű kertek övezték. Külföldi ciszterci apácamonostoroknál sokszor munkástestvérek végzik a gazdasági munkát. Hazánkban ilyenekről nem hallunk, s nincs adatunk arra sem, hogy apácamonostorainkban voltak-e a férfi monostorok munkástestvéreihez hasonló női munkaerők. S bár a gazdálkodás ilyen formában nem hozott túlnagy jövedelmet a monostoroknak, azok mégis tudták gyakorolni a jótékonykodást. A veszprémvölgyi monostor pl. Menyekei Györgynek, mikor ez családjával nehéz helyzetbe kerül, segélyképen 13 nehézveretű dénárt ad. Ciszterci apácáinknak az istenszolgálat volt a főfeladata. Ennek legelső és legszentebb formája a zsolozsmázás. Ehhez külön díszruhájuk is van, a bőszabású, övnélküli fehér kukulla, — egyébként köznapi öltözetük földigérő fehér ruha, a vállon átvetett fekete skapuláréval, fehér övvel, fekete főkötő fátyollal. A csendes elvonultságban élő ciszterci apácák imáját a világ alig hallotta, okmányok nem örökítették meg azt. Hazánk ciszterci apácamonostorairól a nagykáptalanok döntéseiben sem olvashatunk mást, csak bekebelezésüket. Nem volt életükben olyan mozzanat, mely a Rend törvényhozó és ellenőrző testületének felszólalását eredményezte volna. Ez a nemleges adat a legszebb bizonyíték a mellett, hogy legfőbb hivatásuknak, az imádságnak szentelték életüket. Mégis a magyar ciszterci apácákra vonatkozó mindössze sem sok írás között akad egy, mely ennek a világ számára elhal-