Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1942

— 105 — nyára 1246-ban ciszterci apácákkal népesítette be. Gazdag- adományával gondtalan megélhetést biztosított nekik, hogy istenszolgálatukat annál odaadóbban végezzék a Boldogságos Szűz tiszteletére épült templomukban. A monostor a XV—-XVI. századfordulón halt ki, birtokai visszaszállottak a zágrábi székesegyház tulajdonába. — Szávasziget, vagy másnéven Szent Jakab monostorról is tudunk a XIV. században. Előbb ciszterci férfi szerzetesek lakják, majd ezek Zágrábba költözése után ciszterci apácák foglalják el 1315 előtt közvetlenül. Temploma ennek is a Boldogságos Szűz tiszteletére épült s benne a zágrábi ciszterciek látták el a papi szolgálatot. A monostor 1462-ben még szerepel; megszűnése a délvidéken terjeszkedő török pusztításaival függ össze. Ciszterci apácamonostoraink élete és munkássága Hazánkban is lényegében ugyanaz volt, mint külföldön. Az egyetemes Rend történetéből tehát ennek megvilágítására felhasználhatók azok a vonások, amelyek a lényegében azonos ciszterci apácamonostorok életét és munkáját jellemzik, és szerencsésen egészítik ki a hazai oklevelekben fennmaradt töredékes, de számunkra annál becsesebb történeti adatokat. 4 A ciszterci apácamonostorok helye nem elhagyott vidék, mint azt a férfi monostoroknál láttuk, hanem épen lakott hely, város, nagyközség. Ezt megélhetésük követelte így s a lakott hely-nyújtotta nagyobb biztonság. A nagykáptalan kiváltságokkal siet az új apácamonostorok segítségére, amennyiben 1244-ben kimondja, hogy ilyenek alapításáról csak akkor lehet tárgyalni, ha a megyéspüspök írásban biztosította az apácák mentességét az ő joghatósága alól. Az apácamonostor ugyanis egy evvel megbízott férfi-apátság apátja, vagy annak megbízottja személyében megkapja a maga vezetőjét, gyóntatóját, sőt bizonyos tekintetben még anyagi ügyeinek intézőjét is. O végzi a látogatást, ellenőrzi a szerzetesi életet, kinevezi a gyóntatót. A gyóntatókinevezés gyakorlására 1474-ből van egy hazai adatunk is: Görgy pilisi apát látogatást végez a veszprémvölgyi monostorban, s az apácák kívánságára András rendtagot nevezi ki gyóntatónak. Ami pedig a fejedelemasszony külső jogait illeti, ő nálunk ugyanazokat a jogokat gyakorolja, mint a férfimonostor apátja, vagy mint a világi földesurak. Ové a malom, bormérés, húsmérés joga, beszedi a hegyadót és a helypénzt, bírói kiváltságot élvez, sőt pallosjoga is van. A veszprémvölgyi monostornak volt tizedszedő joga is. Persze a gazdálkodás más, mint a férfi apátságoknál. Birtokaikat nem maguk kezelik, hanem az ispánok, officiálisok. Ok szedik be a jobbágyok szolgáltatását, ők juttatják el a monostorba, vagy gondoskodnak értékesítéséről. Ahol ez megvan : ők szedik be a jobbágyoktól a tizedet is. Az ilyen helyen elmarad a földesúri kilenced s ez a jobbágyok javára lényeges könnyítés. Ok véleményezik és ellenőrzik a jobbágytelepek eladását, a jobbágy máshováköltözését Közreműködnek a női monostorok legnagyobb jelentőségű gazda-