Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1941

A jubiláló pápa. A történelem legnagyobb háborújának idegborzoló izgalmai és vál­ságai közepett is szeretettel figyel most a világ három és félszáz millió ka­tolikusának szeme az Urbs, az Örök Város felé. Egy jóságos arcú, meleg­szívű, fehérruhás pap, Szent Péternek 264. utódja ünnepli ott — a körülmé­nyekhez képest csendben — 25 éves püspöki jubileumát. A lelkek ragaszko­dásának, hódolatának, szeretetének, imáinak feléje áradó virágesőjéből 'nem maradhat kí a mi szerény nefelejcsünk, szívből jövő köszöntésünk. Köszöntjük XII. Piusban az élet tajtékzó, hullámzó tengeréből ki­emelkedő sziklát, amelyen a pokol kapui sem diadalmaskodhatnak. Valóban, föld és pokol összefogtak ellene. Más és más eszközzel, más és más mód­szerrel, de közel kétezer év óta szünet nélkül támadják. Kicsorbultak rajta százados üldözések véres fegyverei, marták, vágták, szúrták a gúny, rágalom, árulás, áltudomány, balutakra tévedt irodalom, ellentétes világnézeti áramla­tok mérgezett nyilai. Valamennyien a Péter-sziklát igyekeztek ledönteni, vagy legalábbis széttördelni, széjjelmállasztani, de hiába. Valamennyit elnyelte a feledés, a történelem süllyesztője, valamennyien elmúltak, csak egy dolog áll rendíthetetlenül, megingathatatlanul és fog is állani, ameddig ember él a föl­dön és ez a krisztusi kőszál. Fenséges gondolat, hogy ma is, amikor minden inog, recseg, pusztul, van még egy rendületlen, szilárd pont, amelybe bele tudunk kapaszkodni; akad még egy fundamentum, amelyen biztonságban érezzük magunkat. El még egy ember, akiben bízhatunk, akibe fogódzkod­hatunk, ember mint mi és mégis egészen más, mert ő a sziklaember, mert él benne valami örök isteni küldetés, mert ő az Örök Igazságosság, a Sze­retet, az Örökkévalóság földi helyettese, képviselője és mint ilyen, az egyet­len ember, akin a pokol összes hatalmai sem vehetnek erőt. O, köszöntsük ezt a sziklaembert! Köszöntjük XII. Piusban a pápát, mint az evangéliumi forrásvíz és a kultúra legfőbb őrzőjét. A legtöbb római utas a Campagnán találkozik egy földfeletti ütött-kopott, régi vízvezetékkel, amely az Albano-hegyek közelében eltűnik a föld alatt. Az albanói hegyek nagyszerű forrásvize elveszett volna 9 vízben szegény Róma számára, ha V. Sixtus pápa nagy áldozatkészséggel

Next

/
Thumbnails
Contents