Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1941

— 31 a molekulákét éri el, akkor a mozgási energiájának meleget kell alkotnia. A tömeg fogalma azonban szubjektív fogalmunk, amely a tehetetlenség fogalmát is magába foglalja. Tehetetlen tömegek azonban a természetet alkotó valóságban nincsenek, mert az még elemi részeiben is örvénylő' mozgásban van. Tehát nem a tömege, hanem a mozgási energiája változik meg az elektronnak. Szemléletesen mutatkozik be ez a tény egy súlyos pörgettyűn, amikor a tengelye körüli forgásán kívül még precessziós mozgást is kell végeznie. Ebben az esetben u. i. a kezünben tartott pörgettyű nagyobb tömegűnek tűnik föl, holott a kettős örvénylő mozgása miatt csak a mozgási energiája nagyobbodott meg, a tömege pedig változatlan maradt. Nemcsak az elektronok, hanem egyéb valósági részecskék körében, amik fényt, meleget, hangot és másféle jelenséget alkotnak, szintén energiabeli sűrűségváltozás foly le. Az energia-átalakulás a természetnek szakadatlanul lefolyó általános jelensége. Az elektromágnesség szintén egyik jelensége az energia átalakulásának. Tudtunkkal előáll az mechanikai munka árán az influenciában, indukióban, de chemiai műveletekben is. Volta tapasztalatai szerint különböző anyagú két fémes test kölcsönös érintkezésében szintén előáll az elektromágnesség, amelyet az ő korában csak egyik nevén elektromosságnak neveztek. A puszta érintkezést azonban sem mechanikai, sem chemiai munkának nem lehet mondani. Ugy látszik hát, hogy az elektromágnesség energia-átalakulás nélkül is támadhat. Ez azonban csak iátszat, mert az érintkezés alatt valóban mind fizikai, mind chemiai energiabeli átalakulás folyik le, ha nem is egyszerre, hanem egymásután. Vegyük hát szemügyre mind a két lehetőséget külön. A szabad levegő oxigénje tudvalevően igen rövid idő alatt oxidálja a fémeknek legtöbbjét. A nedves levegő pedig ezt a chemiai változást meggyorsítja. Még inkább meggyorsítják azt savas vagy lúgos folyadékok. Ilyen folyadékokkal érintkező fém egyedül is mutat elektromos hatást, amit Volta szintén észrevett. Cink és rézlapokból és közéjük helyezett higított kénsavba mártott posztó lapokból állította aztán elő Volta az ő idejében híressé vált oszlopát. Az elektromosságnak származását tehát elsősorban a chemiai energia átalakulásában, mint azt kísérő jelenségben kell keresnünk. A nem könnyen oxidáló fémek esetében azonban csak fizikai hatásra gondolhatunk. De a chemiai hatások is csak mozgással jöhetnek létre. A különböző anyagú atomok ugyanis csak helyük elhagyásával, tehát mozgással vegyülhetnek egymással. A különböző anyagféleségek atomainak pedig más a tömege, más a szögsebessége, tehát más a mozgási energiájának a nyomása, azaz potenciálja. Érintkező két test atomai között tehát potenciálkülönbség van minden esetben, amely munkavégzésre, azaz energia-átalakításra képes. Ez a potenciálkülönbség okoz aztán a kölcsönösen érintkező testekben észrevehető vagy észrevehetetlen chemiai vagy fizikai jelenségeket. Kö-