Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1941

— 26 ­Utóbbiak pedig a föld mágnességének rezonátorai. A Föld pedig rezonátora a kozmikus mágnességnek. A rezonancia tehát a természetnek alkalomszerűen működő mozgási jelensége, amely, csak addig áll fönn, ameddig a természetnek különböző helyein fekvő egyenlő tömegű részecskéi között azonos mozgás jöhet létre. Ebben az esetben aztán egyszerre több sugárzó forrás támad, amelyeknek energiasűrűsége az einyeltével egyenes, a forráséval pedig fordított arányban áll. A rezonátor fizikai szerkezetének megváltozásával a rezonancia eltűnik. Például a mágnes a tűz melegében megszűnik rezonátor lenni. Rezonanciának mondhatjuk az elektromos influenciát is. — Ha egy elektromosan közömbös vezető egy elektromosan töltött vezető szom­szédságába kerül, akkor azon tudvalevően ugyanolyan, csak alacsonyabb po­tenciájú elektromosság jelenik meg, mint aminő a töltésé. Ezt a jelenséget a töltés energiája alapján úgy kell értelmezni, hogy a töltés energiája a kö­zömbös vezetőnek elektrongyürüjét szétszakítja és elektronainak tengelyét el­forditva, a maga elektronainak tengelyével egyirányba tereli és szoros kap­csolatba lép velük. Ezt azonban a megcsökkent energiája miatt csak a hozzá közel fekvő elektronokkal teheti meg, a távolabb fekvők kötetlenek marad­nak. Utóbbiak alkotják az influált elektromosságot. Az influenciás jelenségben csaknem szemünk láttára folyik le az ener­gia átalakulása. Munkát kellett ugyanis elvégeznünk akkor, amikor a közöm­bös vezetőt a töltöttnek a szomszédságába helyeztük, mert ennek terjesz­kedő energiája nyomásával szemben cselekedtünk. Ezt a munkánkat hasz­nálta föl a töltés energiája a közömbös vezető elektróngyűrűinek szétszakí­tására és darabjai tengelyének megfordítására. Ez a munka persze csak ter­jedelmes vezetők esetében lesz érezhető. Kézzel hajtott influenciagépen va­lóban érezzük is azt. Folytonossá vált influenciának mondhatjuk az elektromos indukciónak nevezett jelenséget is. — Közönségesen háromféle indukciót szokás megkü­lönböztetni, t. i. Volta-félét, mágneseset és önindukciósat. Csak az öninduk­ció látszik nem influáltnak, mert a potenciálja kezdetben alacsonyabb, mint a rá folytonossá vált áramé. Ezt a potenciálkülönbséget a két áram találko­zása okozza. Az áram megindulása pillanatában ugyanis egy áram indul meg, amely a vezetőnek két végéről visszaverődik és találkozik a folytonossá váló árammal, még pedig ellenirányú fázisban. Ellenirányú fázisban azért, mert az áram energiájának a vezető elektronai tengelyét precesszióval el kell forgat­nia úgy, hogy az áram átvételére és tovaszállítására alkalmas lehessen. Ugyanabban a vezetőben ez kétszer történik meg. Először akkor, amikor az áram a vezetőnek két vége felé halad, másodszor, amikor visszafelé áramlik.

Next

/
Thumbnails
Contents