Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1941

— 27 A folytonossá váló áram tehát a visszavert elektronoknak ellenirányú mozgási állapotában (fázisában) találkozik. Közös potenciáljuknak ezért kell leszállnia. Az áram megszakadásának szikrája mindenkor valóban élénkebb, mint a megindulóé. Az önindukciónak az imént adott értelmezésébó'l érthető, hogy az elektromos energiának a terjeszkedése közben munkát kell végeznie azért, hogy továbbra is elektromos áram maradhasson. E munka végzése közben azonban tapasztalataink szerint mindenkor meleg is fejlődik. A melegség és elektromosság valóban egymással közeli rokonságban levő két jelenség, amelyek igen könnyen alakulnak át egymásba. A 5eeiec/c-hatásban az elektromos áram energiája alakul át meleggé, a Pe/fre/'-hatásban pedig a meleg elektromos árammá. E két hatásban tudvalevőleg ellenirányban áramló két elektromos áram szerepel, amiknek találkozása folytán áll elő említett két hatás. Nagy mértékben alakul át az elektromos áram meleggé a magaspotenciálú áramnak alacsonypotenciálúvá való átalakítása műveletében, ahol azt induktánciáncík nevezzük. Az induktáncia szemléltető értelmezése végett gondoljunk egy kezünkben tartott súlyos pörgettyűre, amelynek forgó tengelyét erőszakosan igyekszünk az irányából kiforgatni. Ekkor tapasztaljuk, hogy a forgó tengely nem a reá erőszakolt irányban, hanem arra merőlegesen mozdul el, miközben kezünk csuklójában körben lefolyó folytonos nyomást észlelünk. Érezzük hát, hogy a pörgettyű tengelyének a stabilitása miatt rajta munkát kell végeznünk. Ugyanilyen munkát kell végeznie a terjeszkedésben találkozó két elektromos energiának is azzal, hogy az elektronoknak stabil tengelyét körben (4R 2v) forgatja. A természetben gyakran előforduló energiatalalkozás (interferencia) jelenségéről alkossunk most egy szemléltető képet. — Az interferencia jelenségét az teszi nehezen megérthetővé, hogy benne örvénylő mozgás helyett közönségesen egyenes vonalúra szoktunk gondolni. A természetet alkotó valóság azonban még elemi részeiben is örvénylő mozgásban van. A rezgő, avagy sugárzónak nevezett mozgás energiája szintén köralakú, vagy más görbe pályában terjeszkedik részecskéről-részecskére precessziós mozgással, tehát folytonos irányváltozással, de végeredményben mégis azonos AB irányban. 7. ábra I. A

B azonban szintén örvénygörbe, nem pedig egyenes vonal. A terjeszkedésében egymással találkozó két energia eredőjének szemléltetése végett vegyünk szemügyre egy örvénylő ™ részecskét, amelyben azonos, ellenirányban terjeszkedő energia találkozik. A II. és III. ábrákban ™ nagyítva van, a vele kapcsolatos arab számokkal megjelölt görbék tetszőleges alakú energiapályákat jelentenek. A mozgás irányát nyilak szemléltetik. A II-ben azonos irányban haladó és ™-ben találkozó 1. és 2. energiának 3-mal jelölt eredője az m részecskét a tömeg középpontjában támadja