Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1941

— 16 ­után azonban a két tulajdonság egymáshoz tartozónak és egymástól elválaszt­hatatlannak mutatkozott be annyira, hogy az egyik a másika nélkül létre sem jöhet. E tény késedelmes fölismerésének oka érzékelésünkben fekszik. Az ember ugyanis csak azokról a természeti jelenségekről vehet közvetlenül tu­domást, amely jelenségek öt érzékszervünk valamelyikére közvetlenül hat­nak. De sem az elektromosság, sem a mágnesség nem hat közvetlenül érzék­szerveink egyikére sem. Róluk csak hatásuk közvetítése alapján vehetünk tu­domást. A mágnességet az ember a mágneses ásványokon ismerte meg arról a tulajdonságukról, hogy vastárgyakat magukhoz tapasztanak, amely tulajdon­ságukat azonban a tűz melegében elvesztik. E fölfödözés után talán több­ezer évvel későbben födözte föl az ember az elektromosságot szintén tapasz­tó tulajdonsága alapján, amely tulajdonságát azonban a keletkezése után csak­hamar el is veszti. Nem gondolhatott hát az ember arra, hogy az egymástól távol eső időkben fölfödözött és éppen csak tapasztó tulajdonságuk miatt egymáshoz hasonló két jelenség egymással szoros kapcsolatban állhasson. A mágnességet valószínűen a kínaiak födözték föl, mert a kínai ha­jósok már régtől fogva használják a mágneses ásványokat iránymutatóknak a tengeren. Az elektromosságot pedig alkalmasint a görögök födözték föl a megkövesedett és megdörzsölt fenyőgyantán, a borostyánkövön. Erre vall az elektromosság elnevezése is. Az elektron ugyanis görög nyelvű szó, amely a görök nyelvben borostyánkövet jelent. — A valóságnak késedelmes fölisme­rése nem áll egyedül a természettudományok történetében. Az elektromág­nességéhez például hasonló a nehézkedésé is. A földi testeket nehezeknek ismerte föl az ember már a Földön való megjelenése idejében is. De hogy

Next

/
Thumbnails
Contents