Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1940

- 4S bízta az intézet igazgatóját, hogy a Jézus Társasága pécsi Pius-gimnáziumában 1941. június havában az érettségi vizsgálatokon kormányképviseló'i minőségben vegyen részt. A vizsgálatok jún. 3—-10-ig tartottak. A tanulók létszáma. Az I. osztályba 35, a II. osztályba 43, a III. osztályba 50, a IV. osztályba 53, az V. osztályba 40, a VI. osztályba 36, a VII. osztályba 27, a VIII. osztályba 27 nyilvános tanulót vettünk fel. A magántanulók száma 13 volt. A beiratkozott nyilvános és magántanulók száma tehát együttvéve 324 volt. Ez a létszám ismét csökkenést mutat a tavalyihoz képest, pedig a tavalyi létszám is a legkisebb volt az utóbbi húsz év során. Az iskolai munka eredményességének biztosítására ez a létszámcsökkenés természetes módon jön segítségünkre, annál is inkább, mert általában az alsó osztályok létszámának apadását is jelenti. A jelenséget magyarázó okok egyike bizonyára az az elvi álláspontunk, hogy gimnáziumunk alsó két osztályába nem vettünk fel bejáró diákot. Ezt az elvet évről-évre fokozatosan tovább óhajtjuk vinni a következő osztályokban is. Okainkat tavalyi évkönyvünkben részletesen kifejtettük. Az aggodalmaskodóknak válaszul csak azt óhajtjuk ezúttal hangoztatni, hogy nyugodtan tekintünk szembe a korszerű gondolkodásra hivatkozó vádakkal. Soha, az emberi művelődés semmiféle változásában nem válhatik megbízható alaposságú szellemi vezető a testileg-idegileg megviselődött ifjúságból. Már pedig a vonaton bejárás viszontagságai általában ezt a veszedelmet rejtik magukban, különösképpen az utóbbi időkben, amikor majdnem teljesen lehetetlenné is vált a vonaton való rendszeres iskolábajárás. Egyesegyedül a szebb magyar jövőért való aggódás, az értékes magyar szellemi vezetőelem óhajtása a sugallónk elvünk felállításában. Valláserkölcsi és hazafias nevelés. Gyakorlati megvalósulásban a nevelésnek ez a két eszmeterülete és feladatcsoportja szorosan egybefonódik, bármennyire különböző létrendbe tartozzanak is a kettőnek indítékaiul szolgáló értékek. Végeredményben a hazafias nevelés is az örökemberi törekvések legmagasabb tájaira irányítja a nevelt ifjú tekintetét; ha méltó példaképet keres, akkor az erkölcsileg és nagy jellemek körében kell mintákat találnia. Az emberiségnek a haza szolgálatában legnagyobb egyéniségei rendszerint valláserkölcsi életökben is a fölfelétörekvésnek kiváló képviselői szoktak lenni. A vallásos nevelés a megtestesült végtelen tökéletességnek, Krisztusnak mintájára igyekszik kialakítani a fejlődő jellemet, és az ő követésében legnagyobb hősöket, a szenteket állítja az ifjú elé. Ilyenformán a valláserkölcsi és hazafias célzat, hacsak az utóbbi szertelen túlzás végletébe nem tévelyedik, rokon területen halad. Ebből a felfogásból ered az az állandó gyakorlatunk, hogy a vallásos élményeket legnemesebb nemzeti hagyományaink tanulságaival is össze szoktuk kapcsolni, valamint a nemzeti élet eseményeit vallásos érzések komoly-