Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1940

— 28 — O-fokú, amikor a két sugár egymással egyközű. Utóbbi eset azonban csak abban az esetben állhat elő láthatóan, amikor a természetes fénysugár a kristálynak két tompa testszögletét összekötő AB egyenessel, azaz az optikai tengellyel egyközűen haladhat át a kristályon, tehát akkor, ha a kristályt a tompa testszögletek lecsiszolásával, az AB-re merőleges határlapokkal látjuk el. •— Tapasztalásból tudjuk továbbá azt is, hogy vannak a természetben olyan kristályos testek, amelyekben a kettévált sugarak mindegyikének törésmutatója változó értékű szám. Ezekben tehát nincs rendes sugár, hanem mindkettő rendetlen. Valójában minden kettősen törő kristály ilyen. Különbséget csak azért szoktunk köztük tenni, mert a rendesnek nevezett sugár törésmutatójának változása észrevehetetlen csekély. Malus francia fizikus 1808-ban egy átlátszó tükörről visszavert és rajta átvonult fénnyel kísérletezve azt tapasztalta, hogy említett két fényt egy másik tükör csak bizonyos helyzetében veri vissza. Ha u. i. a második tükröt a ráeső fény iránya körül, mint tengelyt forgatta, a tükör csak abban az esetben verte vissza az említett fényt, ha két helyzete között 2 R-nyi különbség volt. Más helyzetében a reá eső fényt elnyelte. Ezt a jelenséget csak félszázaddal későbben lehetett megmagyarázni, t. i. akkor, amikor Fresnel a fény hullámzó voltát beigazolta. Tudjuk u. i., hogy a fényt alkotó valósági részecskék energiája csak akkor mutatkozhatik be a visszavert fényben szintén fény gyanánt, amikor forgó tengelyük forgásiránya ellentétes azokkal a tükörbeli részecskékkel, amelyekkel érintkezésbe jutott. Az azonos irányban forgó és érintkezésbe került részecskék energiája pedig másféle energiává alakul át. Az előbbi esetben energiaritkulás, utóbbiban pedig energiasűrűsödés foly le. Az energia megritkulása világosságot, a megsűrűsödése ellenben sötétséget kelt szemünk idegeiben. A testekre eső fénynek részbeli elnyelődése miatt sarkítottnak kell nyilván lennie minden visszavert fénynek is. Legtökéletesebben sarkított fény tehát a fekete színű tükörről visszavert fény, mert a fekete tükör a legtöbb sugarat nyeli el. Az átlátszó turmalin-kristályon átvonult fény pedig azért tökéletesen sarkított, mert a benne ketté vált sugarak közül csak a rendetlent bocsátja magán át, a rendeset pedig elnyeli. A turmalin azonban a sötét színe miatt kevésbbé alkalmas sarkított fény előállítására. A legtökéletesebb fénysarkító műszer Nicol hasábja, amely a kettősen törő mészpátból úgy készül, hogy víztiszta kristályát a rendes sugara irányában két darabra vágva, kanada-baLsammal ismét összeragasztják. A kanadabalzsam a hasábon átvonuló fényből a rendes sugarakat elnyeli, és csak a rendetleneket engedi magán át, mint tökéletesen sarkított sugarakat.