Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1940

— 23 — részecskéknek kölcsönös távolsága a hullám hossza. Fél hullámnyi távolságban rezgő részecskék nyilván ellenirányú mozgásban, azaz fázisban vannak. Amikor két egynemű hullám egymással találkozik, és egy összetett harmadik állónak nevezett hullámot alkot, ami a kifeszített kötélen a keltett és a kötél végéről visszavert hullámok esetében áll be, akkor mozgási energiájuknak az energia megmaradása elvének értelmében összegeződnie kell, akár azonos, akár ellenirányú fázisban találkozzanak is a részecskék. Két hullám találkozásakor u. i. az őket alkotó részecskéknek tengelyük körüli forgását megtartva, körben lefolyó precessziós mozgást is kell végezniük. Utóbbi mozgásuk közben tengelyük helyzete és forgásiránya egy-egy R-nyi precessióban fölváltva azonos, illetőleg ellenirányúvá válik és alkotja meg az eredő hullámnak elleniránya mozgásban, azaz ellenkező fázisbon levő részét. Az azonosan forgó tengelyű részecskék tudvalevően közelednek egymáshoz és érintkezésükkor kapcsolódnak egymással, az ellenirányban forgók pedig távolodnak egymástól. Előbbiek alkotják a hullámzó mozgás csomóit, utóbbiak pedig annak a csomók közt fekvő részét. Ugyanez történik két szilárd test összeütközésekor is, csakhogy akkor a testek részecskéinek precessziós mozgása melegjelenségnek mutatkozik be. Az összefüggő kötélrészecskék ellenben továbbra is hullámot alkotó rezgő mozgásban maradnak. Vegyük még közelebbről is szemügyre az imént mondottakat. Vegyük először szemügyre az azonos fázisban találkozó hullámzást. Az álló hullámot alkotó ama részecskéi, amelyeknek sebessége összeütközésükkor azonos irányú, nyilván megnagyobbodott sebességgel hagyják el a helyüket vagyis kirezgenek, de tudvalevően nem egyenes, hanem örvénylő mozgásuk miatt görbe vonalú pályán. De hogy a görbe pályán lefolyó mozgásuk beállhasson, stabil tengelyüknek precessziós mozgást kell végeznie a görbe pályának minden helyén. A részecskék precessiós mozgásának energiája terjeszkedik aztán át a velük szomszédos részecskékre, és indítja azokat a magáéval hasonló mozgásra. Az ellenkező fázisban találkozó hullámok részecskéi stabil tengelyeinek pedig összeütközésükkor úgy kell precedálniok, hogy a részecskéknek közös örvénylése azonos irányúvá váljon, mert az energia csak ebben az esetben vonulhat rajtuk át folytonosan. [A folytonosan terjeszkedő energiának nyomását a kezünkben tartott precedáló súlyos pörgettyűn is érezzük.] Említett precessziós mozgás pedig az ütközés helyén kirezgés nélkül folyhat le és alkotja meg a csomót. A csomóban az ellenkező fázisban találkozó hullámok energiája tehát megsűrűsödik. így kell az interferenciát tárgyilagosan értelmezni. — Fényérzetet csak a kirezgö részecskék energiája kelthet a szemünk idegeiben, a csomóé nem, holott utóbbinak energiasürüsége nagyobb a kirezgö részecskékénél. Tehát az interferencia valóban csak érzékelésünk jelensége.