Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1939
45 az ehhez csatlakozó Részletes Utasítások eló'írásai szerint végeztük a katolikus középiskolai főigazgatóságtól jóváhagyott s a pécsi tankerületi királyi főigazgatóságtól láttamozott tanmenetekkel. Az intézetet fenntartó kegyúrnak, a zirci apátúrnak áldozatos bőkezűségéből intézetünkben nagy bőségben állanak minden szaktanár rendelkezésére az eredményes tanításhoz elengedhetetlen szemléltető eszközök, s ezeket a szaktanárok fel is használják. A vidéki viszonylatban kiválóan gazdagnak mondható s folyton fejlődő tanári könyvtár könyv- és folyóiratállománya jó eszközül szolgál a tanári testület tagjai számára ahhoz, hogy tanító munkájukban mindig frissek, színvonalasak maradhassanak. A tanítás módszeres formáinak fejlesztésére, didaktikai tanulságok levonására pedig az egyszerű óralátogatásokon kívül hasznosaknak mutatkozó bemutató órákat is szép számban tartottunk a lefolyt iskolai évben, és pedig a következő sorrendben: VI. o., magyar, Deáki Sándor dr. ; IV. o., német, Török Bonifác; VII. o., mennyiségtan, Varga Virgil; I. o., latin, Simonyi Marián; VI. o., francia, Barta Lénárd; VI. o., latin, Barta Lénárd; V. o., francia, Sulyok Ignác ; VII. o., rajz, Eber Sándor. Ezeken a bemutató órákon az igazgatón kivül mindig jelen voltak a többi, hasonló tárgyat tanító szaktanárok, de más szaktárgyú tanárok is meg-megjelente!;. Az óra elején mindnyájan kezükbe kapiák az óravázlat egy-egy példányát. Ora után mindig megbeszélés következett. Ezen először az előadó tanár mondott véleményt vagy magyarázatot órája felépítéséről, lefolyásáról; utána a szaktanár-társak, majd a többi jelenvoltak, végül az igazgató adták elő észrevételeiket. Az értelmi nevelés irányáról rendszerinl jellemző s jellegzetes képet nyújtanak, habár annak csak egyetlen, szűkebb területén, a felső osztályok írásbeli dolgozatai a magyar nyelvből s irodalomból. Ezek tételei a lefolyt évben a következők voltak : V. oszt. 1. A honfoglaló magyarok miveltsége (Hóman és Németh Gy. u.) — A kövek beszélnek . . . (Gimnáziumunk feliratos kövei.) Magor utódainak lélek-tarisznyája. — 2. A Szent István-legenda mai nyelven. — Boldogasszony-szigetén nőtt fehér liliom (Rajz Boldog Margit életéből.) — A Szent Lászlóról zengő énekes és a történelem. — 3 Mátyás, az ember (Bonfini és Riedl u.) — A végvári vitézek élete. (Balassi és Takáts ii.) — Milyen jellemvonásait ismerjük meg Tinódinak a Hadnagyoknak tanuság-ból ? — 4. Mint kell Isten igéjét gyümölcsösen hallgatnunk ? (Pázmány beszédének gondolatmenete.) — Zrínyi Miklós „Ne bántsd a magyart!" című röpirata mai nyelven. -• Zrínyi Ilona szíve leveleiben. — 5. Széchenyi István igazmondása. (Előszó naplómhoz, Szekíű u ) — Szemben önmagammal. (Önéletrajz-töredék ) Beszámoló egy magyar filmről, vagy színdarabról, vagy házi olvasmányról. — 6. A Pázmány-, vagy Kölcsey-, vagy Kossuth-, vagy Apponyi-beszéd szerkezete. — Szabadon választott alkalmi, vagy emlékbeszéd. VI. oszt. 1. A szépérzék jelentkezése a mindennapi életben. Az otthon esztétikája. Az erkölcsi szép mily példái ragadtak meg eddig életemben és olvasmányaimban ? — 2. Novellát írok. Hősök temetője: Magyarország. Szent Imre, ihless! — 3. Zrínyi lelkivilága a Zrinyiász alapján. A magyarság képe a Ziinyiászban. A világirodalom egyik jeles eposzának bemutatása. — 4. Legkedvesebb regényem. Gárdonyi Láthatatlan emberének alapeszméje az