Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1939

22 hogy autarkiáról beszélni sem lehet, Baját gazdasági vonzóköre látja el élelmiszerrel. Megjegyezzük még, hogy a bajai németek kétharmada földmivelő s ezek jórészt kintlaknak a tanyákon, s ott összefüggő tömböt alkotnak a szomszédos két gazdag sváb község, Csávoly és Vaskút lakóival. A városlakó iparosság között viszont ma alig található német, ezek a magyar környezetben magyarrá váltak. A szerbek egészen eltűntek a kereskedelem teréről, s az ő egykori szerepüket a zsidóság vette át, s tartja kezében a gazdasági vezetést. Gazdasági viszonyok. Mezőgazdaság. A mai helyzet megértéséhez a múlt tanúságához kell folyamodnunk, mert itt sincs ugrás, hanem fokozatos átalakulás. A hazai termelés a XVIII. században nagy változáson megy keresztül. Az egyoldalú baromtenyésztés dominál, de az sem a mai fejlett formájában, hanem a szilajpásztorkodás régi, kezdetleges alakjában, ahogy az ma is folyik az ázsiai pusztákon. Nagy barom- és birkafalkák járták a homokbuckás mezőket, vizes laposokat és semlyéket. A bokros erdőségekben, alacsony rekettyésekben főkép a juhnyájak találtak élelmet. A beláthatatlan pusztaságon kevés emberi település volt, a mai tanyarendszer később alakul ki. A pásztorok csak kezdetleges kunyhókat eszkábálnak össze, mert egy helyen csak pár hétig telekelnek, aztán, ha elfogyott a jószág élelme, más határba mentek. Még télen is a szabadban tartózkodott az állat, mert a ló még a hó alól is kikaparta a füvet, legfeljebb a zord idő elől jutott tető alá. A szarvasmarhatartás mellett a gyapjutermelés, a juhászat a legfőbb jövedelmi forrás. A rendszeres földmívelés csak a XVIII. század végén lesz általánossá. 1772-ben még a bajai határ majdnem fele legelő, és kétszer akkora területet foglal el, mint a szántóföld. A gabonatermelés azonban egyre hódít, s vele kapcsolatban a föld megmunkálása és a terméseredmény egyre javul. Lassanként a kétszeres helyébe tisztabúzát vetnek. A gabonakereskedelem külföldi viszonylatban is fellendül, s az értékesítési lehetőség is fokozódik. E gazdasági konjunktúrával kapcsolatban a juhászatnál, hústermelésen kívül a gyapjú minőségével is kezdenek törődni. II. József korában — mint az egykori térkép jelzi — a várost széles övben a szőlők övezik körül, és pedig a kadarkát ültetik mindenfelé. Azonban ez csak a helyi szükségletet fedezi, mert a dunántúli bor ép Baján keresztül jut el az Alföld belsejébe. Majd a mult század elején az ákácültetés indul meg nagyobb iramban, s kötik meg vele a futó homokot, így a vad, bozótos, félsivatagos tájak fokozatosan eltűnnek. A lakosságszaporodással, közel száz éve — kialakul a tanyavilág, mikor a nagy uradalmak területet engednek át a felszabadult jobbágyoknak és az új telepeseknek. Jelenleg Baja népességének 9'2%-a lakik tanyán, vagy ahogy itt mondják, szálláson. Jelenleg a város 34.707 katasztrális holdnyi területéből majdnem fele