Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1939

21 a legrosszabb, már évtizedek óta visszafejlődik. Nem kutatom itt e nagyon szomorú jelenség- okát, hisz ez túllép dolgozatom keretén. Csak kuriózumként megemlítem, hogy városunkban a férjes nó'knek majdnem fele (46"7°/o) egykés, vagy gyermektelen, s több az elvált (313), mint a jóval nagyobb 40.714 lakosú Székesfehérváron (264). A társadalom sejtje, a család beteg; nagy baj ez itt a déli végeken, idegen népek tengerében. Mert Baja magyar város, hisz a lakosság 87'6%-a magyar anyanyelvű, s mindenki tud itt magyarul. A németek száma csekély : 1766, az összlakosság 6"3°/o-a, jobbára kint laknak a tanyákon. Kevesebben vannak a bunyevácok : 1615, azaz 5"8%. Jó magyarok, kat. vallásúak, jobbára földmívelők, gazdasági helyzetük nem valami rózsás. Vallási szempontból Baja katolikus jellegű város, a lakosok 88"8°/o-a katolikus, arányszámuk lassan növekszik. A protestánsok száma az utolsó száz év alatt eró'sen növekedett, s ma 4'4°/o. Annál inkább megfogyatkoztak a görögkeletiek, pedig a török elvonuláskor ők laknak itt túlsúlyban. Számuk 1930-ban mindössze 70. Csak megemlítjük, hogy a zsidók száma is egyre fogy. Az utolsó hetven év alatt 573 lélekkel esett a létszámuk, ma csak 5'9%-át teszik az összlakosságnak, de azért többen vannak, mint a protestánsok. Gazdasági erejük nagy, 87%-a Belvárosban és a Józsefvárosban lakik, minthogy fele kereskedő. A népesség kialakulását csak röviden tárgyaljuk. A felszabadító háborúban a szerbek is résztvesznek, és szolgálatuk fejében letelepítik őket. A menekülő szerbek Baját is elözönlik, s itt állandó lakhelyet nyernek. Valószínű, hogy a török uralom alatt is laktak szerbek városunkban, akik kereskedést űztek. Lipót császár nagy politikai és vallási előjogokkal ruházta fel őket. A felszabadult Baján a lakosság zömét ők teszik, alig akad magyar telepes. Még az 1727-es összeírásban is ők vezetnek nemcsak számban, hanem vagyonosságban is. A bejövő német elem iparos, ez legyőzi a gazdasági versenyben a szerbeket, úgy hogy az lassacskán tért veszít. A németek a szomszédos dunántúli megyékből, aztán külföldről: Ausztriából és Bajorországból költöznek be. Kevés tót is szivárog be az istvánmegyei Tót-utcába (a mai Szent György-utcába) 1720-ban, de ezek hamar asszimilálódnak. A szomszédos és távolabbi vidék magyarsága is rajokat bocsát ki, ezek szívesen telepszenek meg a forgalmas empóriumon. A szaporodó magyarok csakhamar átveszik a világi értelmiség vezető "szerepét. 1687—90. között Dokja—Tuzla vidékéről bunyevácok menekülnek Bajára, s találnak itt végleges lakhelyet a város déli részében. Ha a foglalkozási statisztika szempontjából vizsgáljuk a település népességét, a városiasság erősen szembetűnő. Míg 1930-ban őstermeléssel foglalkozott 5.626 személy, addig több mint kétszerannyian, számszerint 12.219 egyén találta megélhetését az ipar, kereskedelem és a közlekedés terén. Nyilvánvaló,