Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1939

20 fog valamit Baja fürdőhelyjeilegén. A város alaprajza hosszúkásán elnyúlt, amit még fokoz az újonnan idecsatolt Szent-István. Keletről és nyugatról befűződik, mintha parabola vonal határolná két oldalról. A természeti adottságok szabták meg ezt az alakját. Nyugatra a Sugovica nagy kanyarulata, keletről a Livoda-mocsár állt a terjeszkedés útjába. Ujabban feltöltés és betoncölöpökre való építkezés révén a Posványos-ártér is benépesül, de még itt sok a tennivaló. Az építkezés módja és anyaga. Nem is gondolná az ember az első pillanatra, hogy a házak építőanyagában a miliőadottságokon, az ember művelődési fokán kívül, a táj autarkiájának foka is megnyilvánul. Az építő anyag megszabja viszont nemcsak a ház alakját és nagyságát, hanem részben stílusát is. Már az épület belső kiépítését és berendezését a műveltségi fok s részben a vagyoni állapot irányítja. A telkek nagyságában pedig a gazdasági életforma tükröződik vissza. Baján régente vályogból és sárból építkeztek általában, csak a gazdagok használtak téglát. A mult század elején még alig épül emeletes ház; ekkor csak a Grassalkovics uradalmi kastélya, a Latinovics és Vojnics birtokosok házai, a Bárány és az Oroszlán vendégfogadó, a lovaskaszárnya (a mai megyeháza) és a Pesti-út Kádár-utca sarkán egy serfőző háza emeletes. Ma azonban 111 emeletes épület — köztük 28 kétemeletes — van városunkban. Igaz, hogy e szám a földszintes lakóházak 4576 számához képest elenyésző. Ezért terült szét a város kelleténél nagyobb mértékben, ez a körülmény is megnehezíti közművekkel való ellátását. Hisz a város hossztengelye légvonalban 7 km., mióta Szent-Istvánt is idecsatolták! 1930. évben a 4687 házból 3607, vagyis több mint háromnegyede vályogból vagy sárból épült, legfeljebb az alapzat kő vagy tégla. Tisztán téglából készült 1060, ami bizony édes kevés. Az újonnan emelt házak jó része már téglaépület, hisz a helybeli téglaégetés bőven fedezi a keresletet. A fedőanyag égetett cserép, újabban pala, ami tűzbiztonság szempontjából nagyjelentőségű. A Belvárosban a nagy tűzvész óta nem szabad náddal vagy szalmával fedni a lakásokat, úgyhogy csak a külvárosban találni ilyeneket (számuk 577). Sajnos, a szebb középületek sokszor eldugott helyen emeltettek, s így a városkép szépségéhez kevésbbé járulnak hozzá. Végül megemlítjük, hogy az újabb utcaelnevezésekkel sokat ártottak a város történeti jellegének, ép ezért szükségesnek tartjuk, hogy a Belváros régi elnevezéseit, ahol szükséges, visszaállítsák, pl: a Provália-, Deszkás-, Borrév-, Sörház-utcaelnevezéseket. Lakosság. Baja lakossága 1930-ban Szentistván nélkül 27.935, vagyis a legkisebb törvényhatóságú városa Csonka-Magyarországnak. Ha a 37.708 kat. holdnyi területéhez viszonyítjuk a lakósok számát, úgy 139'9 népsűrűséget kapunk, ami meglehetősen csekély. A kevés születés és a nagy halálozás miatt Baja természetes szaporodása az összes törvényhatóságok között