Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1938
60 Az elektronoknak az imént szemléltetett mozgását folytonosnak kell elgondolnunk úgy, hogy mire a kollektor újra megtöltődik, a dielektrikumbeli elektronok ismét kezdetbeli helyzetükben lesznek. Tehát: az elektromos süritű kisülését a dielektrikum elektronainak precessziós mozgása teszi folytonossá, de egyúttal késedelmessé is, mert az elektronok mozgása a dielektrikumban tudvalevőleg lassúbb, mint a vezetőkben. Az elektronoknak dielektrikumbeli lassúbb mozgása miatt nem sülhetnek ki a sűrített elektromosságok egyszerre, hanem csak részletekben, amit e kisülés szikrájának egy forgó tükörben látaató képe igazol. A töltött sürítő teljes kisülése késedel- mezése ellenére mégis csak néhány milliomod másodpercig tart. A sűrített elektromosságoknak az imént szemléltetett közömbösödé- sének folyamatához még egy igen fontos megjegyzést kell fűznünk. Ha ugyanis benne az elektronoknak valóságos haladó mozgást tulajdonítunk, akkor az anyag egyenletes sűrűségével jutunk ellentmondásba, mert az elektronoknak, mint az anyag apró részeinek, haladó mozgásukban az egyenletesen sűrű anyagot meg kellene sűríteniök. Az elektronoknak haladónak látszó sebessége azonban nem haladó, hanem szögsebesség, amely az örvénylő anyagtól elválaszthatatlan és amely nekünk észleléseinkben rendesen precessziós mozgásnak mutatkozik be. Sem az ellentett elektromosságok közömbösödésében, sem a kisütő vezetőben, de más vezetőben sem szabad az elektron valóságos haladó mozgására gondolnunk. Az elektronok ugyanis a vezetőkben nem haladó, hanem forgó mozgásuk precessziójával közlik szomszédaikkal forgó mozgásuk kinetikai energiáját. A léghíj as tér katod- sugaraiban mozgó elektronoknak sem kell haladó mozgásban lenniök, mert forgó mozgásuk kinetikai energiáját szintén precesszióval közölhetik a lég- híjas tér étere elektronaival. Az elektronok valójában az elektromos energia terjeszkedését precesszióval közvetítő kinetikai energiacsomók. Tehát: az elektron haladó mozgásán mindenkor az elektron forgó tengelyének precessziós mozgását, a precessziós mozgása sebességén pedig a precessziója szögsebességét kell érteni. A szögsebesség a valódi oka az elektron nyomásának. A látható nagy tömegek mozgása és kinetikai energiájuk kicserélődése szemünk láttára foly le. Ellenben a kicsinységük és gyors mozgásuk miatt láthatatlan anyagi tömegek kinetikai energiájának kicserélődése legtöbbször még ismeretlen módon foly le. Az ilyen energiakicserélődésekről rendszerint szubjektív fogalmakat szoktunk alkotni. (Indukció.) Tapasztalásból tudjuk, hogy a mozgó anyag kinetikai energiája változatlanul csak teljesen egynemű (homogén) közegben terjeszkedhet. Ilyen közegnek gondoljuk az éteranyagot. Amikor azonban az energiának nem egynemű (heterogén) közegben kell terjeszkednie, akkor a mennyiségében ugyan nem, de alakjában, külső megjelenésében megváltozik.
