Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1938
61 Például a távoli csillagból hozzánk érkezett fénysugár mint fény indult el onnan és mint fény érkezik a földre, ahol azonban már más jelenséggé alakul át. Az elektron kinetikai energiája is csak egy egyenesben azonosan fekvő elektronokon át terjeszkedhet változatlanul. Amikor azonban például szilárd testben (vezetőben), tehát sokféle energiacsomókból összetett közegben kell terjeszkednie, amiben az atomokkal és molekulákkal kapcsolatos elektronok forgó tengelye minden lehetséges síkban fekhet, akkor a kinetikai energiája elektromosság gyanánt csak úgy maradhat meg, ha az elektronoknak forgó tengelyét precesszióval előbb a maga terjeszkedése irányába tereli. E precessziós munka a terjeszkedő elektromosság kinetikai energiájának egy részét fölemészti. Ennek következtében a vezetőben meginduló áram intenzitása megkisebbedik, a kezdetbeli nyomása (potenciála) leszáll, ami azt a látszatot kelti, mintha a meginduló árammal szemben egy ellenirányú áram indult volna meg a vezetőben, amely a megindulót meggyöngíti. Az áram megszakadásakor pedig az elektronoknak forgó tengelye a stabilitása miatt precessziós mozgást folytatva visszahelyezkedik kezdetbeli helyzetébe. Ebbéli mozgásának kinetikai energiájával, amely a megszakadó áram elektronaival azonos irányú, ennek maradékenergiáját megnöveli, ami aztán úgy tűnik föl, mintha a megszakadó árammal azonos irányú áram indult volna meg a vezetőben. Az elektromos áram megindulásakor és megszakadásakor a vezetőjében észlelhető jelenséget önindukciónak szokás nevezni. Önindukciós áramok föltevésével csakugyan szemléletesen lehet a meginduló áram gyöngülését és a megszakadónak erősödését értelmezni, habár önállóan létező ilyen áramok a valóságban nincsenek. Valóságos indukciós áramok keletkeznek azonban olyan közömbös vezetőben, amely elszigetelten egy meginduló és megszakadó áram erőterében fekszik. Ezeknek az indukált áramoknak az iránya az indukáló áraméval a megindulásakor ellenirányú, a megszakadásakor pedig vele azonos irányú. Mind a két indukált áram intenzitása nyilván annnál nagyobb lesz, minél közelebb fekszik a közömbös vezető az indukáló áram vezetőjéhez és minél tökéletesebben tölti be ennek erőterét. Az indukált áramok származása tökéletesen megegyezik az influált elektromosságéval. Mindkettőben a precedáló elektron szereplése ugyanaz. A két jelenség közti különbség abban van, hogy míg az influenciában relatív nyugalomban lévő, addig az indukcióban áramló elektromos tömegek származnak. Az influált elektromosság valamely vezetőnek töltést ad, az indukált elektromosság pedig áramot kelt benne. Az indukált áramok intenzitása és potenciála közti kapcsolat szemléltetése végett gondoljunk valamely fémből készült különböző vastagságú, de egyenlő tömegű (pl, egy kilogrammnyi) drótból csévélt, egymásba illeszt
