Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1938
59 félének, ű. m, para- és diamágnességnek mutatkozik be. Diamágnessége azoknak az anyagféleségeknek van, amelyekben az elektronok forgó tengelyének stabilitása nagyobb, mint a mágneses erőtérbelí elektronoké. A kétféle mág- nesség tehát csakolyan szubjektív jelenség, mint amilyen a kétféle, t. i. pozitív és negatív elektromosság. Gondoljunk itt a mágneses erőtérbe került katodsugárra, amely azért görbül meg és a benne áramló elektronok forgó tengelye azért áll föl merőlegesen a mágneses erővonalakra, mert utóbbiak elektronai forgó tengelyének stabilitása nagyobb, mint a katodsugárbelieké. Ellenkező esetben nem görbülne meg a katodsugár. Nagy intenzitású mágneses erőtérben a mágnesség kettősége megszűnik. (Kondenzátor.) Az influencia módot nyújt az elektromosság megsűrítésére a kondenzátornak, sürttönek nevezett műszerben. A sűrítő dielektrikummal egymástól elválasztott két vezető, amelyek közül az egyik, a gyűjtő (kollektor) használatkor az elektromosság forrásával, a másik, a tulajdonképeni sűrítő (kondenzátor) a földdel van vezető összeköttetésben. Elektronokra gondolva: a gyűjtő elektronai a sűrítőnek velük azonos for- gású elektronait a dielektrikum elektronai közvetítésével a földbe taszítják, a velük ellenirányban forgókat pedig maguk felé vonják. Tehát a forrással ösz- szekötöttt gyűjtőn az elektromosság egyik fajtája, a földdel összekötött sű- rítőn pedig az elektromosság másik fajtája állandóan sűrűsödik. De a dielektrikum vastagsága miatt a gyűjtő elektromosságának sűrűsége állandóan nagyobb marad a sürítöénél. A valóságban azonban nemcsak a szóbanforgó két vezetőben, hanem javarészben az azokat szétválasztó dielektrikumban sűrűsödik meg az elektromosság, amit egy szétszedhető kondenzátoros műszerrel szemlátomást lehet igazolni. A sűrített elektromosságok közömbösítése vagyis a töltött kondenzátor kisütése egy harmadik vezetővel, a kisütővel történik. A kisütő hidalja át vezetőleg a megsűrített ellennevű elektromosságokat. A kisülés lefolyását az elektronnal következőképen szokás szemléltetni, A kollektornak nagyobb sűrűségű és egyszersmind nagyobb nyomású elektromosságának elektronai a kisütőn át a kondenzátornak kisebb sűrűségű elektromosságához áramlanak át és ennek ellenirányban forgó elektronaival egyesülve az elektromosságok közömbösítésére törnek. Minthogy a sűrűbb elektromosságot a kevésbbé sűrűnél több elektron alkoija, a közömbösítés után fölös számban maradnak vissza nem közömbösödött elektronok. Utóbbiak a dielektrikumnak relatív nyugalomban lévő elektronaiba ütközve gyors áramlásuk kinetikai energiájával azoknak a kollektor felé irányuló sebességet és tengelyüknek a magukéval azonos forgást, azaz precessziós mozgást adnak, aztán bizonyos közös sebességgel velük együtt haladva a kollektort újólag töltik meg érthetőleg megfogyatkozott sűrűséggel. Ezzel aztán a sűrű elektromosságok egy részletének kisülése befejeződött. Utána sül ki ugyanígy egy újabb részlet.
