Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1938
41 az egyéni fogyatékosságban lelik igen sokszor magyarázatukat; a túlzott dohányzás, a túlzott és egészségtelen idegizgalom, korai nemiélet vagy a szervezetnek egyéb okokból bekövetkezett legyengülése. A korai nemi életet illetőleg álljon itt egy iskolaorvos véleménye és megállapítása: „...a serdüléses szívállapot szívbajjá változhatik a vihar- szerűen fellépő és az egész testet végigkorbácsoló sexuális jelenségek hatalma által is.“ Nézzük meg azt is, hogy ugyanezen iskolaorvos hogyan vélekedik az ifjúkori szívbántalmakról: . A pubertás korában megjelenik a gyakori fejfájás, a nagyon gyors elfáradás és kimerülés, az egyes izomcsoportokban való húzó, tompa fájdalom. Egyes ízületekben, különösen a lágyékhajlatban, időszakonként kinzó érzések, általános idegesség, nyugtalanság, álmatlanság, bizonytalanság érzése, rángások és szédülések, túlzó félénkség, időszaki étvágytalansággal váltakozva,“ Ezek a tünetek nem egyszer aggodalmat keltenek a környezetben és az orvosban. Sokkal fontosabbak a test belsejében véghezmenő zavarok, így elsősorban a szív- és véredényrendszer serdüléses zavarai tűnnek fel. A szív, amely a serdülés kezdetéig súlyának 5—7 °/0-kával növekszik csak, a serdülés idején hirtelenül 20 °/0-kal növekszik meg (Saenger), ugyanakkor azonban a szívből nyíló nagy véredények, különösen pedig az úgynevezett aorta csak igen lassan növekszik. Az 55 cm. hosszú újszülöttnél 20—25 cm3 szívvolument találunk, amidőn főütőerének kerülete 20 mm. Az első években a szív nagysága 7—7 és V3 cm:,-rel növekszik, míg a pubertás ideje alatt 19—30 cms-rel. A test hosszúsága ez időben 160—170 cm-t is elér, a szív 40—50 cm3-ről 130—168 volumennagyságra fejlődik, míg a főütőér 40 mm. kerületről 37 és V2 mm-re megy vissza. (J. Krieg: Die Pubertät in ihren Beziehungen, 66. o.) Világos, hogy ez a szokásos, de kedvezőtlen fejlődési szabály sokféle szívtünetre és vérellátási zavarokra ad alkalmat, melyek nem egyszer olyan fokúak, hogy a serdüléses szívvel nem foglalkozó orvos súlyosabb természetű szívbajt vél feltalálni ott, hol a tünetek legtöbbször maguktól szépen visszafejlődnek. A serdülő kis ember ilyenkor gyakori és heves szívdobogásról panaszkodik, feltűnően hamar kimerül a testi munka után, igen rosszul tűri a tornát, mert minden valamire való erőfeszítés szédülést, gyors elhalványulást, nem egyszer nehéz lélekzést és ájulást is okoz, és így méltán keltheti fel a szerető környezet aggodalmát. A serdülő ifjúsággal foglalkozó orvos azonban megnyugtathatja a szülőket, mert megfelelő életmód mellett mindezen tünetek csakhamar tel
