Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1938
7 Elment ő is, és egy nagy értékkel lett szegényebb ez a senyvedő, problémáktól vajúdó magyar világunk. Mikor szellemi portréját akarjuk pár vonással megrajzolni, egy melegszívű főpap szelíd, jóságos arculata jelenik meg lelki szemünk előtt. Mint az élet bölcs szemlélője, sub specie aeternitatis nézte a földi jelenségeket. A gyorsan rohanó történéseken túl az örök, változhatatlan lényeget kereste, a jelen zajló ütemében a jövő formálódását figyelte. Ép azért az összeomlás keserves idején sem szűnt meg hirdetni, hogy magyar fajunk még nem élte ki magát, reá még fontos szerep vár a kárpáti medencében. És tudta jó!, hogy ennek a boldogabb magyar jövőnek legbiztosabb záloga a tiszta lelkű, erős akaratú, acélos izmú magyar ifjúság. Nem a mának élt, hanem a jövőnek dolgozott. Nem is sajnált semmi áldozatot, ha arról volt szó, hogy az ifjúság nevelése és tanítása megfelelő kezekben és a szükséges külső keretek között történjék. Egymás után emel iskolapalotákat, melyeket a legmodernebb taneszközökkel lát el. Az élet legszebb jelenségének az ifjú lélek kibontakozását, az emberbimbó kivirágzását tartotta. Aggódott értük, féltette, óvta őket minden káros befolyástól. Ragyogott jóságos arca, mikor iskolalátogatásai alkalmával ezt a sokat ígérő, hullámzó, fejlődő vetést szemlélte. Atyai lelke megtelt boldogsággal s megerősödött ama hitében: nincs még veszve minden, lesz még magyar feltámadás. A nemzet életében generációk váltják egymást, akárcsak ott kint az erdőkben. A faóriások élettartama is korlátolt, ha egyszer lejárt az idejük, kidőlnek és fiataloknak adják át helyüket, s új élet sarjad a régi avaron. Születünk, élünk és meghalunk a Teremtő bölcs törvénye szerint. Az egyén pusztul, ha egyszer napszáma lejárt, de a faj fönnmarad. Werner apátúr is jól tudta, hogy a jelen a múltban gyökerezik és hogy a jelenen épül a jövő. Már mint kezdő tanár elmélyed rendi intézeteink múltjába s a fehérvárinak, majd később a bajai gimnáziumnak írja meg történetét. Okul elődei tanítási és nevelési rendszerén s igyekezik azt tovább fejleszteni. Ihletett komolysággal, szent lelkesültséggel jár ebben a letűnt világban, hol a történelem nagymestere oktat és beszél. Tudta becsülni az ősök munkáját s megértette a fejlődés nagy gondolatát a szellemiekben is. Volt tanítványai rajongással beszélnek róla. Varázslatos erővel, azzal a bizonyos donum paedagogicummal rendelkezett. Mint szerzete stanár egész szívvel és osztatlan lélekkel élt nemes hivatásának. Tanítványai azonnal megérezték benne a szív emberét, ragaszkodó nagy szeretettel vették körül. A vallás és a haza szent eszménye vezette tanári munkájában ; a mélyen vallásos, jellemes, nemzetét szerető, dolgos ifjúság kialakítása nevelési ideálja. Vonzó egyéniségével, megnyerő, szelíd modorával megfogta tanítványainak lelkét, kik egy egész életre hűséges követői maradnak s az összeköttetést vele később is fenntartják. Mint ahogy a mindeneket éltető nap melengető
