Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1937
- 36 emberies, szubjektív fogalmát nem sorozhatjuk a fizikai tudomány objektiv fogalmai közé. Az imént példaképpen fölemlített jelenségek és lefolyásuk tehát ugyanannak az egynemű anyagnak folyton változó mozgásjelenségei. Az érzékelhető testek pedig ugyanannak az egyszerű anyagnak szerkezetben, mekkoraságban, élethosszúságban és kinetikai energiasűrűségben külömböző, de egymással szorosan összefüggő energiacsomói. Nekünk azonban ezek az energiacsomók aszerint amint más-más érzékszervünkre hatnak, egymástól független létezőknek látszanak és önálló jelenségek gyanánt bánunk el velük. Még egy szót az érzékelésről. Testünknek érzőidegei nyilván szintén a mozgó anyagból vannak fölépítve. A mozgó anyagnak számtalan mozgásaiból azonban csak igen kevésről vehetünk érzékszerveinkkel tudomást. Csak azokat a mozgásokat érzékelhetjük, amely mozgások érzőidegeink részecskéit a külső anyag mozgásával azonos vagy legalább hozzá hasonló mozgásra indíthatják. Csak akkor érzékelhetünk, amikor a külső mozgások az idegeinket alkotó részecskékkel összhangzanak, rezonálnak. A külső természet mozgásainak észlelésére csak öt érzékszervünk van és ez az öt érzékszerv is csak szűk határok között érzékelhet. Velük sem észlelhetjük az anyag természetes mozgását, főleg az anyag kis részeinek rezgő, hullámzó, örvénylő mozgását. Érzékszerveink ugyanis sokkal tökéletlenebbek, semhogy a gyors mozgásokat útjukban követhetnék. Ezeket a gyors mozgásokat aztán érzékelésünkben egy képpé olvasztjuk össze és aszerint amint érzékelésünk szemünkkel, fülünkkel, tapintásunkkal, orrunkkal, szájunkkal történik, a képet fénynek, hangnak, melegnek, szagnak, íznek nevezzük. Ezeket a képeket tehát az ember maga alkotja az anyag gyors mozgásairól és mint ilyenek merőben emberi, szubjektiv fogalmak. Említett jelenségek tehát nem természeti valóságok, hanem szubjektiv érzetek, amiket a mozgó anyag kinetikai energiája kelt bennünk. A valóság szempontjából érzékeléssel szerzett minden fogalmunkat még az objektiv szemlélettel szerzetteket is szubjektívaknak kell mondannnk. Objektiv fogalmainkkal vázolt anyagi világképünk tehát szintén csak szubjektiv alkotás. Az anyag világában az egyedüli objektiv valóság a mozgó anyag és a vele elválaszthatatlan kapcsolatban álló kinetikai energia. A mozgó anyagot adottságnak kell elfogadnunk. Róla is csak annyit tudunk föltétien bizonyossággal megállapítani, hogy valóban létezik.