Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1937
— 28 — mondja és annyiféle erőt külömböztet meg, mint ahány önállónak látszó jelenséget ismer. A fizikában van hát nehézségi, rugalmassági, elektromos stb. erő. A fizika az erőt szemléltetés végett az anyagtól elválasztva önállósítja és miként a mozgást önálló létezőnek fogadja el, amiből következik, hogy az erő fogalma a fizikában szubjektív fogalom. Objektiv természet- szemléletünkben, a mozgó anyag világában azonban az erő objektiv fogalomnak mutatkozik be. Ugyanis minthogy a külömbőző nagyságú és sebességű tömegek az anyag folytonossága miatt közvetlen érintkezésben vannak, kinetikai energiájuknak ütközéssel és precesszióval egymásra hatva kölcsönösen ki is kell cserélődnie, Tehát amit a fizika erőnek nevez, az valójában a kinetikai energiák kölcsönös kicserélődésének folyamata. Ezért objektiv természetszemléletünkben az erő szubjektív fogalma helyébe a kinetikai energia objektiv fogalmát állíthatjuk és kellene is mindenkor állítanunk, ha az energiakicserélődésben résztvevő tömegek mekkoraságát és örvénylő mozgásuk számszerinti értékét minden egyes esetben ismemők. Utóbbi tényezők meghatározásában tapasztalataink, ismereteink azonban annyira fogyatékosak — itt gondoljunk például a chemiai reakciókra — hogy sok természeti jelenség értelmezésében még mindig az erő szubjektív fogalmára vagyunk rászorulva. Aminő szubjektív fogalom az erő, olyan szubjektív a munka fogalma is. Az erő és munka fogalmai emberi tevékenységünknek a természet tényeire való átruházásából származtak. Testileg elvégzett munkánkkal ért- hetőleg csak akkora eredményt érhetünk el, mint amekkora energiát a testünkben felhalmozott energiakészletből fölhasználunk. Munkavégzésünk alatt tehát energia kicserélődés történik. Jt kicserélődött energiák haszonnak nevezett részét szoktuk munkának nevezni. A munka és az energia egyérté- kűek és csak elnevezésükre és előjelükre nézve külömböznek egymástól. A mc2 munka és az energia összege: 0, (ps------^ - =0). A való természetben nincs munkavégzés, itt csak energiakicserélődés van. A kinetikai energiák kölcsönös kicserélődését ütköző tömegek esetében rugalmas golyókkal, forgó tömegek esetében pedig kapcsolatban lévő pörgetyűkkel lehet szemléletessé tenni. Objektiv természetszemléletünkben az erő és a munka szubjektív fogalmai azonosakká válnak. Mindkettő kinetikai energiát jelent. A kényszer szubjektiv fogalmába az emberi akarat fogalma is belejátszik. A kényszer fogalma tehát merőben szubjektiv. A fizikának az abszolút uyugalom hipotézisén alapuló sztatikái része mindan fogalmával együtt nyilván szintén szubjektiv. A mozgó anyag világában nyugalom ugyanis sehol nincs. Itt csak relativ nyugalomról eshet szó. Midőn a szemünk előtt fekvő testeknek egymáshoz viszonyított helyzetében változás nem áll elő, akkor azok relativ nyugalomban vannak. A fizika a
