Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1937
- 27 — Lássuk már most miképen bánik el a fizika szemléltetés végett fönt megállapított objektív fogalmainkkal. 2. A fizika szubjektív fogalmai. — A fizika az anyag világában önállóan létező anyagrészeket külömböztet meg, amely részek között az összefüggés csak esetleges. Az érzékelhető anyagrészeket fizikai testeknek, a nemérzékelhető kicsiny anyagrészecskéket atomoknak, molekuláknak és több efféléknek nevezi. A fizika az étert föltevéses létezőnek (hipotézisnek) mondja. Ha pedig az éter létezését nem ismeri el, akkor a helyébe mértani üres teret gondol. Az üres tér azonban nem fizikai fogalom. A fizika a mozgást az anyagtól elválasztva önálló létezőként mértanilag tárgyalja. Továbbá egyenesvonalú, körös, parabolás, rezgő mozgásokat külömböztet meg. Objektiv fogalmaink szerint azonban a mozgás az anyagtól elválaszthatatlan és a való természetben nem is foly le mértani szabályos vonalakban, hanem mindenkor szabálytalan örvényekben. Minőségileg a fizika egyenletes, egyenletesen változó és egyenlőtlenül változó mozgást külömböztet meg. A haladó mozgás jellemzésére a sebesség és gyorsulás, a forgóéra pedig a szögsebesség és szöggyorsulás fogalmait használja. Az örvényszerüen mozgó anyag körében azonban nyilván csak egyenlőtlenül változó pozitív és negativ irányú gyorsulások lehetségesek. Tehát a fizikának az anyag mozgásáról megállapított fogalmai merőben szubjektívak. Megállapításuk csak szemléltetés végett történt. A fizika az anyagot a mozgásától elválasztva áthatatlannak és tehetetlennek mondja. Az áthatatlanság fogalma értelmében teljes lehetetlenség az, hogy tértfoglaló két valóság ugyanazon a helyen ugyanabban az időben jelen lehessen. Az áthatatlanság tehát nem fizikai, hanem logikai fogalom. Az anyag tehetetlensége pedig a mozgó anyag világába azért nem illik bele, mert a mozgó anyagnak kinetikai energiája van, amely az anyagot hatásokra képesíti. A mozgó anyagot tehát nem mondhatjuk önmagában tehetetlennek. A mozgó anyag világában nincs tehetetlen anyag. A mozgó anyag körében Newton első törvénye (a tehetetlenség törvénye) elveszti az érvényességét. Utóbbi törvény, valamint a tömegközéppont (súlypont) megtartásának törvénye csak a tétlen anyag és az üres tér hipotézisében érvényes. A mozgó anyag világában u. i. minden tömegnek a maga örvényének sebességében és mozgása irányában kell résrtvennie. A mozgó anyag világában a mozgásmennyiség newtoni fogalma szintén szubjektív alkotás, mert a mozgó tömegeknek nem mozgásmennyiségük, hanem kinetikai energiájuk van. — Newton fizikájának a hatás és ellenhatás egyenlőségéről szóló 3. törvénye szintén logikai törvény, amely az érvényét nyilván az anyagvilágban is megtartja. A fizika az erőt a természeti jelenségekben beálló változás okának
