Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1937
- 24 foglalását a test térfogatához viszonyítjuk, Gondoljunk ugyanis a tudománynak ama megállapítására, amely szerint az anyagból kialakult anyagféleségek (levegő, víz, vas stb.) igen apró anyagrészecskékből, atomokból állanak, amely részecskék nem érintkeznek kövzetlenül egymással, sőt az átmérőjükkel mért kölcsönös távolságuk aránylag igen nagy. E részecskék tehát nem tölthetik be a test térfogatát szakadatlan folytonossággal, miként a folytonos anyag. Gondoljunk továbbá arra is, hogy ezeknek a részecskéknek kölcsönös távolsága az anyag halmazállapotától, hőmérsékletétől és a reájuk ható külső nyomástól is függ. E körüiményeket tekintetbe véve be kell látnunk, hogy az érzékelhető anyag részecskéinek térfoglalása valamely fizikai testben csak igen csekély. A részecskéket elválasztó teret pedig a nem érzékelhető anyagnak, az éternek kell kitöltenie, mert megállapítottuk, hogy abszolút üres tér a való természetben nincs. Az anyagvílág egész terjedelmét ugyan nem ismerjük, a fölemlített két eset azonban szemléletesen igazolja azt az állításunkat, hogy az anyagvilág érzékelhető része csak igen kicsiny a nemérzékelhetőhöz képest. A folytonos anyag külső megnyilvánulásának külömböző alakjait: az atomokat, fizikai testeket, égi csillagokat stb.-t a természet önálló létezőinek szokás ugyan tekinteni, de önállóknak csakúgy nem tekinthetjük őket, miként például a levegőnek vagy a viznek örvényeit sem mondhatjuk a levegőtől, illetőleg a víztől független létezőknek. A természeti jelenségeknek egymástól való függetlensége merőben emberi, szubjektív fogalom, amely ellenmondásban van az anyag folytonosságának tárgyilagosan megállapított fogalmával. Értelmünkkel megállapítható második objektiv fogalmunk a kinetikai (mozgási) energia fogalma. Minthogy ugyanis objektiv természetszemléletünkben az anyagnak rezgő, haladó és forgó mozgásból összetett örvénylő mozgása van, ezért mindenkor kinetikai energiájának is kell lennie, amely tudvalevőleg a mozgó anyag mennyiségével (tömegével) és a sebességének négyzetével arányos.1) A mozgó anyag egyes részeinek kinetikai energiája pedig tapasztalataink szerint a természetben rendkívül változatos. Ugyancsak tapasztaljuk, hogy a kinetikai energia az érzékelhető testekben, ezeknek atomaiban és molekuláiban igen nagy, a kevésbbé vagy épen nem érzékelhető anyagban, az éterben pedig igen kicsi. Itt gondoljunk az anyag részeiA c sebességgel haladó in tömegnek kinetikai energiája—^—, az w szögsebességgel forgó tömegé -—-— [tL a forgó tömeg tehetetlenségi nyomatéka). Ugyanennek az m tömegnek örvénylő kinetikai energiája tehát -------- — Tömegen az ismeretlen valóságnak, az anyagnak bizonyos részét kell érteni a fizikában.
