Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1937
- 23 — jelenségeknek sem mondhatjuk a megfigyelhető három mozgást, mert mindegyiküknek részt kell vennie a mozgó anyag örvénylésében. Az anyag örvénylő mozgását láthatóan figyelhetjük meg az égi testek körében. Nem láthatóan, de kimutathatólag megvan az az anyagnak kicsiny részeiben: az elektronokban, atomokban, molekulákban vagy másnevű kicsi anyagörvényekben. Az imént közvetlen tapasztalattal megállapított négy objektiv fogalmainkon kívül még két objektiv fogalmat tudunk értelmi belátásunkkal az anyagról megállapítani. Az egyik az anyag folytonosságának, a másik az anyag kinetikai (mozgási) energiájának fogalma. Az anyag folytonosságán azt értjük, hogy az anyagban sehol szakadás nincs. A mozgó anyag körében betöltetlen üres tér nincs. A fizikai test és az általa elfoglalt tér fogalmai ugyan annyira együttesen alakultak ki gondolatvilágunkban, hogy szinte magától értetődőnek látszik lenni, hogy mindkettőjüknek egyaránt valóságos léte van, hogy a tér is olyan valóság (realitás), mint a test. Azonban fönti megállapításunk szerint csak az anyagnak van valóságos léte, a térnek pedig, amely a fizikai test anyagának elvonásával keletkezett fantáziánkban, nincs önmagában reális léte. A tér nem fizikai, hanem mértani fogalom. Az anyagtalan üres tér csakolyan elvont gondolati fogalom, mint aminő az anyagtalan mozgás. Más szóval: a mozgás és az abszolút üres tér azért nem lehetnek olyan természeti valóságok, mint aminő az anyag, mert épen az anyag, ez az egyedül létező valóság hiányzik belőlük. Az anyag világában csak hézag- talanul összefüggő és folytonosan mozgó anyag van. Üres tér az anyag világában nincs. Az abszolút üres tér mértani fogalma azért jutott a fizikai fogalmak közé, mert az anyagnak legnagyobb része észrevehetetlen, érzékszerveinkkel nem észlelhető és műszereinkkel sem mutatható ki közvetlenül. Ennek a nem érzékelhető anyagnak valóságos létezését azonban a fény, meleg, rádió és egyéb hullámzó mozgásnak hullámai föltétien bizonyossággal igazolják. Ugyanis rezgésből származó hullámok csak anyagban jöhetnek létre és anyagban terjedhetnek. Az abszolút üresnek gondolt mértani tér nem rezeghet, nem hullámozhat. A nem érzékelhető anyagot a fizika éternek nevezi. A nem érzékelhető éter tehát csakolyan ismeretlen anyag, mint aminő az érzékelhető testek anyaga. Gondoljunk aztán a természetnek mérhetetlen terjedelmére, amelyben a benne mozgó égi testek vajmi csekély részt foglalnak el, akkor be kell látnunk, hogy az érzékelhetetlen anyagnak, az éternek térfoglalása az érzékelhető égi testek anyagának térfoglalásához képest olyan nagy, hogy utóbbi csaknem elenyésző csekélységnek látszik benne. Hasonló eredményre jutunk, ha valamely szilárd test atomainak tér
