Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1935
6 meg előbb szabatosan a sűrűség fizikai fogalmát. — Abszolút sűrűségen a térfogategységben (egy köbcentimeterben) foglalt és grammokban kifejezett anyagmennyiséget, azaz tömeget értjük, relativ sűrűségen pedig két abszolút sűrűségnek a viszonyszámát. Az éter abszolút sűrűsége tehát egy köbcentiméter éter tömege grammokban kifejezve, az éter relativ sűrűsége pedig egy nevezetlen szám, amely azt mutatja, hogy az éter hányszor sűrűbb más testnél, például a víznél. Minthogy az éter egy elemi részét az elektronnal azonosnak fogadtuk el, az éter sűrűsége is az elektron sűrűségével azonos. Az elektron abszolút sűrűségét a 9 * 10 —28 gramm tömegéből (m), és a gömbalakúnak föltett 3 x 10— <* cm. átmérőjéből (d) kiszámíthatjuk (19. o.) és azt 64 * 109 grammnak (= 64 millió kilogrammnak = 640 ezer metermá- zsának) találjuk (6m:nd3). Egy köbcentimeter éter tehát szintén 64 x Ю9 gr., a vízhez viszonyított sűrűsége pedig 64 x Ю9, azaz az éter 64-ezermilliószor sűrűbb a víznél. Az éternek az imént kiszámított sűrűsége csak közelitő érték ugyan, mert úgy az elektron tömegét, mint annak terjedelmét kifejező számadatok is csak közelítő értékek, mindazonáltal, ha meggondoljuk, hogy mig a víznek igen apró molekulái és atomai csak szórványosan töltik be a köbcentimeter térfogatát, mert azok átmérőjükhöz viszonyítva távol állanak egymástól, addig az éter ugyanazt a térfogatot hézagtalan folytonossággal tölti be, akkor számítás nélkül is be kell látnunk, hogy az éternek igen sűrűnek, talán az imént kiszámított sűrűségnél is sűrűbbnek kell lennie. Álljunk meg egy pillanntra az éter sűrűségét kifejező, elképesztő nagy számnál. Amikor valamely testnek, vagy közegnek a sűrűségét emlegetjük, mindenkor annak az anyagnak a mennyiségét kell szem előtt tartanunk, amely anyag az egyköbcentimeter térfogatát kitölti, de nem szabad a köbcentimeter anyagának a súlyára gondolnunk. Mikor az éter sűrűségét 64 x 109 gr.-nak mondjuk, azzal azt fejezzük ki, hogy az éter egyköbcenti- meterében 64 * 109-szer több alapanyag, szerintünk éter van, mint amennyi vízanyag egy köbcentimeter vízben van. A sűrűség fogalmában nincs szó a nehézségről, sem más erőről. Megvilágítom ezt egy például. A víz abszolút sűrűsége nem nagy, mindössze csak egy gramm, de azért életveszedelem nélkül mégsem merülhetünk mélyre a tenger vizében. Ha azonban a földi nehézségerőt a tengerből kiküszöbölhetnők, akkor a tenger fenekén, többezer meter mély vízben époly jól éreznők magunkat, mint a tenger felszínén még abban az esetben is, ha a viz sokszorta sűrűbb lenne, mint amekkora. Érzékszerveinkkel megalkotott és megszokott véleményünket a vi- világról bizony gyakran el kell hagynunk és a tudomány álláspontjára helyezkednünk, hogy ennek eredményeit megérthessük. Évezredek kellettek a heliocentrumos rendszer elfogadásához. Régen csak a szelet ismerték, a csendes levegőt nem. Ma tudjuk, hogy a levegő 15—20 metermázsányi nyomással fekszik testünkre, Ezt a nagy nyomást senki közülünk nem érzi.
