Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1935
25 lásakor maradtak vissza, aztán azokra, amelyek jelenleg is szakadatlanul szivárognak ki belőle, aminők a szénnek és kénnek gázállapotú vegyületei, a nemes gázak stb. Gondolhatunk azonban más, ismeretlen, még föl nem fedezett gázakra is. Vájjon csak azok a chemiai elemek léteznek-e, amelyeket a tudomány eddigelé megismert és elnevezett ? Eterhipotezisünk alapján e kérdésre azt kell válaszolnunk, hogy az ismereteseken kívül még sok más chemiai elemnek is kell léteznie, amelyeket rövid életük vagy finom szerkezetük miatt a tudomány még nem ismert föl. Felfedezésük alkalmasint csak az áthatolóképességük alapján történhetik majd meg. Hiszen a kapcsolódó elemi éterrészeknek nemcsak a száma, hanem elhelyezkedésük módja is okoz különbséget az összetett örvényekben. Föltevésünk értelmében már két elemi éterrészből kapcsolódott örvényt is lehet atomnak tekinteni. Ismeretes chemiai elemeink közt a hidrogénnek van legkisebb tömegű atoma, de ez is majdnem 2000-szer nagyobb tömegű, mint amekkora az elektron tömege, amelyet pedig az elektrongáz egy atomának ismertünk meg. Az elektront ugyan elemi éterrésznek tételeztük föl, de nincs rá bizonyítékunk, hogy e föltevésünk megfelel a valóságnak. Sőt a katódsugaraknál áthatóbb sugarak nagyon valószínűvé teszik az elektron összetett voltát. A mesterséges atombontás bebizonyított ténye alapján pedig föltehetjük, hogy amikor a katodsugár valamely szilárd testbe ütközik, a katodsugárban nagy sebességgel mozgó elektron az ütközés alatt kisebb részekre törik szét, amely részecskék aztán mint kisebb tömegű atomok az elektrongáznál finomabb gázt alkotnak. Ilyen gázakat alkothatnak az aluminiumlemezen áthatoló Lánárd-sugarak és a katodcső üvegfalán áthatoló Röntgen-sugarak is. E gázak atomai kisebb tömegűek lévén az elektronnál, Graham törvénye szerint a négyzetszámok arányában nagyobb sebességgel is mozognak és ennélfogva az elektronnál nagyobb áthatolóképességűek is. Nagyon valószínű, hogy a csodálatosan áthatolóképességű kozmikus sugarakban valamely ismeretlen gáz atomai rejtőznek, amely atomok az elektron sebességét messze túlhaladó sebességgel haladnak. Az elektrongáz atomainál, az elektronoknál, kisebb tömegű atomoknak, éteralakulatoknak, létezését megkívánják a fénysugarak általában, de főképen az ultraviola sugarak és az úgynevezett anyagsugarak is. Ezeknek a sugaraknak igen rövid hullámhosszához ugyanis az elektron rezgése által gerjesztett elektromágneses hullámok, az elektronnak aránylag nagy tömege miatt, sohasem szállhatnak le. Az említett tények alapján annyit bizonyosnak mondhatunk, hogy a fény médiumának finomabb szerkezetűnek kell lennie annál, amely az elektromágneses hullámokat szállítja. A fényt tehát nem lehet egyszerűen elektromágneses hullámzó mozgásnak mondani, hanem olyan éterhullámzásnak, amelyet az elektronok is gerjeszthetnek a fény éterében, miként valamely nagyobb tömegű asztal váltakozó irányú forgó mozgásával
