Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1935
16 korongnak tulajdonságát veszi föl stb. — A testek erősségének és rugalmasságának értelmezését a girosztatikus éterben például következőleg adhatjuk. A szilárd testeknek említett tulajdonságait az elemi éterrészek és a belőlük kialakult éterörvények szabad tengelyének stabilitása hozza létre. (14. o.) Amikor valamely testet eltörünk, meghajlítunk, más alakúvá formálunk, a testet alkotó forgó éteralakulatok stabilitásával szemben kell munkát végeznünk. Ha az említett éteralakulatok szabad tengelyeinek stabilitása nagyobb, mint a külső munka, akkor a szabad tengelyeket elfordító erő hatásának megszűntével a tengelyek hosszabb-rövidebb ideig tartó precesz- sziós rezgés után visszahelyezkednek kezdetbeli állásukba. (11. o.) (Rugalmasság). Nagobb külső erő hatására az éteralakulatok szabad tengelyei 2R-nyí szöggel fordulnak el, új stabil helyzetet foglalnak el a törés helyén (14. o.), amely új helyzetben többé nem kapcsolódhatnak. (Erősség). — Érzékszerveinkkel szerzett szubjektív tapasztalataink kizárásával, de éterhipotezisünk- hez ragaszkodó következetes gondolkodással be kell látnunk, hogy legtökéletesebb vákuumaink étere is csak olyan sürü, mint az érzékelhető legnagyobb fajsúlyú testeink és hogy az éternek ezt az egyenletes sűrűségét az elemi részeiben kapcsolódás folytán beálló energiaeloszlás teszi látszólag külömbö zővé. Az éter energiájának fölhalmozódását az érzékelhető fizikai testekben hozzávetőleges számítással szemléletessé is tehetjük. Ha u. i. az elektronoknak (föltevésünk szerint elemi éterrészeknek) csak a sebességét tesszük is számításunk alapjává, a tengelyforgásuk energiájától pedig eltekintünk, mert ennek az energiának kiszámítása végett az elektronról többet kellene tudnunk, mint amennyit tudunk, még ebben az esetben is egy gramm bármifajta anyag akkora energiakészletet árul el, amely sok metermázsa kőszén melegenergiájával ér föl.4) Éteráramok. — Fönti megállapításunk értelmében az atomot sokszorosan összetett éterörvénynek kell tekintenünk. Az atom középpontja körül külömböző síkokban és külömböző távolságokban elemi éterrészek és összetett éterörvények keringenek legalábbis akkora szögsebességgel, mint amekkora haladó sebességgel az atomhoz történt csatlakozásuk előtt a térben mozogtak. Az atom középpontjában (a protonban) lévő éter sem kü- lömbözhetik az atom többi éterétől. Összetett éterörvénynek kell ennek is lennie, örvénylésének csak a szögsebessége nagyobb. A külömböző chemiai 4) Egy elektron 9x10 36 gr. tömege egy grammban i*lQ28-szor van meg (9 x 10 —28 x B x 1038 = 1 gr.). Ha az elektron sebessége átlagosan IQ10 cm. sec. — *, akkor egy gramm kinetikai energiája íx 103'1 erg = )x Ю13 joule = 0'24X2x 1013 gr. kalória = 12x 10е kilogr. kai. — Egy kgr. kőszén égésmelegét 6000 kalóriának véve fel az imént kiszámított meleg 2000 metermázsa kőszén égésmelegének felel meg. (12xl08 kg.: 6x 103 — 2x 105 * * kg. = 2000 q.)
