Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1935

léniájának megoldása, hanem a nehézségi erőnek mechanikai értelmezése. E cél elérése végett elégséges lesz megállapított ténynek elfogadnunk, hogy az elemi éterrészek olyan összetett éterörvényekbe kapcsolódhatnak, amelyekben kettős energiájuk szőkébb térre, az atom belsejére van korlátozva. Továbbá meggyőződést kell szereznünk arról, hogy ebben a szükebb körben örvénylő éter dinamikai nyomása az atom alkotórészeinek számával megnagyobbodik, a sztatikái nyomása pedig fogy, és hogy az elemi éterrészek szabad tengelyének stabilitása az összetett örvény stabilitását megnöveli. Meg kell győződnünk arról, hogy az éter elemi részeinek kapcsolódásából előállt szerkezet az atom, az energia szempontjából csak helyzetileg különbözik a nem kapcsoltakétól.

Az energia sűrűsödése az atomban. — Az elemi éterrészek kapcsolódásának vázlatosan elgondolt folyamata azt a látszatot keltheti, mintha az éter az atomban megsűrűsödne. E folyamatban azonban csak az történik, hogy a kapcsolódásra alkalmas éterrészek a kapcsolódásra nem alkalmasakkal helyet cserélnek. Nem az éter, hanem az energia sűrűsödik meg az atomban. Ugyanis az elemi éterrészeknek kettős mozgásából származó kettős kinetikai energiája az atomban legalábbis akkora, mint a mekkora szabad állapotukban a térbeli éterben volt, ahol azoknak sem azonos irányú sebességük, sem azonos irányú tengelyfekvésük nincs, azonban az atomban ezek a fontos tényezők irányítva vannak és szűk helyre az atom belsejéhez vannak kötve. Az atomban az elemi éterrészeknek térbeli sebessége szögsebességgé és a szabad tengelyük egyközűvé lesz. Az atomban tehát az elemi éterrészek energiája összegeződik. Azt is mondhatjuk, hogy a térbeli éterben az elemi éterrészek kinetikai energiája szétszóródott állapotban van, az atomban azonban össze van gyűjtve. Tehát nem az éter, hanem elemi részeinek kinetikai energiája sűrűsödik meg az atomban, a molekulában, a fizikai testben. És ez a megsűrűsödött energia képesíti az atomot a tapasztalt chemiai és fizikai hatásokra, a vegyrokonságra, erősségre, rugalmasságra és a többi hatásokra.

Ebben a körülményben találjuk okát annak a különbségnek is, amely különbség a fizikai testeket alkotó és a térbeli szabad éter közt érzékelhe- tőség tekintetében mutatkozik. U. i. a fizikai testekben megsűrűsödött energia érzékelésre indíthatja érzékszerveinket, amire az elemi részeiben szétszórt térbeli éterenergia nem képes. Mindennapi tapasztalataink is tanúskodnak arról, hogy a kezünk ügyébe eső testek mozgásállapotának megváltoztatása új tulajdonságokkal ruházza föl a testeket. Például a kilőtt puskagolyó a súlya nyomását messze fölülmúló nyomást bír kifejteni. A sebesen kilövelt vizsugár kőzeteket áttörő acélfúró gyanánt használható. A hosszára merőleges tengelye körül gyorsan forgatott pálca visszaverő fallá válhat. A tömegközéppontja körül forgó lágy szövetdarab rezgő mozgást végző szilárd- Í5 —