Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1935
II pillanatra sem maradhatnak veszteg ugyanazon a helyen, hanem állandóan kell a helyüket változtatniuk. Továbbá föl kell tennünk, hogy az anyagvilág jelen állapotában ezeknek a forgó elemi éterrészecskéknek sem a sebessége, sem a szögsebessége, sem a forgó tengelyük nincs valamely meghatározott irányhoz kötve a világtéri éterben. A térbeli étert a maga egészében egyelőre egy mozdulatlan, tehetetlen tömegnek kell tekintenünk, amelynek csak rendezetlenül mozgó elemi részeiben van kettős u. m. sebességi és szögsebességi energiája. Az elemi éterrészecskéknek e kettős energiájából kell kialakulnia mindannak, amit a természet élénkbe tár. Belőlük kell kialakul- niok az atomoknak, molekuláknak, fizikai testeknek, továbbá azoknak a kisebb-nagyobb éteráramoknak, melyekben az említettek úsznak. Az említett természeti jelenségek kialakulásának mikéntje előtt vegyük vizsgálat alá valamely homogén közegben mozgó és forgó fizikai testnek kialakuló pályáját. Newton első törvénye értelmében bármely test az egyenesvonalú egyenletes mozgásában megmarad mindaddig, ameddig valamely külső erő a testet az egyenesvonalú pályájából ki nem téríti, illetőleg a testnek egyenletes mozgását egyenlőtlenre nem változtatja. A tehetetlenségnek ez a törvénye nyilván az abszolút üres térre van vonatkoztatva és épannyira elvonással alkotott gondolati fogalmunk, mint az üres tér fogalma. A való világban nincs üres tér és ezért a való világban nem jöhet létre egyenletes mozgás. Ha pedig a mozgó test forgó mozgásban is van, akkor annak egyenesvonalú mozgása is csak föltételes. Ugyanis bármely közegben haladó testnek át kell adnia apránkint a kinetikai energiáját a félretólt közegbeli részeknek és azonfelül, ha a haladó test forgó mozgásban is van, centrális mozgást is kell végeznie abban az esetben, amelyben a forgó tengelye a haladása irányával szöget alkot. Ennek megértése végett vegyünk szemügyre valamely közegben mozgó és a tengelye körül forgó testet. A szög, amelyet a forgó tengely a haladás irányával alkot, 3 tett esetben a forogva haladó test ugyanaz alatt az idő alatt több közegbeli részecskékkel találkozik és beléjük ütközik a testnek azon az a oldalán, amelyen érintői se3. ábra. — Közegben haladó és forgó golyók vízszintes metszete. 0, és ().t tömegközéppontjukon átvonuló forgó tengelyük a papír síkjára merőleges. 0, golyó forgása poziiiv, 0„-é negatív. Haladásuk bességének az iránya a haladása iránya Oj.r, ill. 0tx. A közeg nyomása 0tb ill. O.J). Centrális mozgásuk ill. 02y. lyen érintői sebessége a haladása irányával ellenkező. Az ütközés nyomásként hat a forogva haladó testre, A forogva haladó test tehát nagyobb olirányával egybeesik és kevesebbekkel azon a b oldalán, ame-
