Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1935
10 a vizörvény felett álló levegő nyomása a viz színét bemélyeszti, a földkörüli levegőben pedig az, hogy az örvényen kívül fekvő levegő az örvénybe, mint kisebb nyomású helyre áramol, hogy az örvényléssel fölbomlott ellensúly helyreálljon. Érdekes jelenségeket észlelhetünk valamely vizmedencében keletkezett két szomszédos örvényen (2. ábra). Azt tapasztaljuk u. i., hogy amikor a szemügyre vett két örvényben a viz azonos (-)—f-«------) irányban kering, akkor a két Örvény egymástól 2. ábra. — Szomszédos vizörvények harántmetszete. távolodik, amikor azonban a viz bennük ellenirányban (-|-----) kering, akkor a két örvény egymáshoz közeledik. E jelenségeknek okát az örvénylésben résztvevő viz érintői sebességének és nyomásának megváltozásában találjuk. Ugyanis az azonos irányban forgó vizörvények között örvénylő víz megtorlódik, érintői sebességét részben vagy egészen elveszti aszerint, amint különböző avagy egyenlő érintői sebességgel találkoznak, minek következtében megvolt érintői sebességüknek dinamikai nyomása sztatikáira alakul át, amely mint az örvénylő viz dinamikai nyomásából származott többletnyomás meghaladja az örvénylésben részt nem vevő medencebeli víznek sztatikái nyomását. E megnagyobbodott sztatikái nyomás távolítja el a két szomszédos vizörvényt egymástól. — Az ellenirányban forgó szomszédos vizörvények között a viz érintői sebessége összegeződik és az emiatt megnagyobbodott sebességével a dinamikai nyomása is megnagyobbodik, a sztatikái nyomása pedig ugyanebben a mértékben megcsökken, minek következtében az örvénylésben részt nem vevő medencebeli viz sztatikái nyomása a két örvényt egymásfelé nyomja. A két szomszédos örvény egymáshoz közeledését okozó nyomáskülönbség fokozottabb mértékben lép föl bármely örvény belsejében is, t. i. az örvény vízszintes rétegeiben, ahol mindenkor ellenirányban forgó vizré- szecskék érintkeznek egymással. [A 2. ábrának ellenkező jelű (-|-----) örvényeket u. i. valamely vizörvény harántmetszete 2 R-rel elfordított képének is lehet tekinteni.] A nyomáskülönbség, amely a vizörvény tengelye mentén ennek minden harántmetszetében érvényesül, oka annak, hogy a vizörvény nagymérvű stabilitást nyer, amely neki bizonyos fokú szilárdságot kölcsönöz. (14. o.) Eterörvények. — Alkalmazzuk most az érzékelhető anyagon, az örvénylő vizen szerzett tapasztalatainkat a nem érzékelhető girosztatikus éterre. Minthogy az étert folytonosnak, azaz olyannak tételeztük föl, miszerint benne az elemi részek, mondjuk inkább az elemi étertörvények közvetlen érintkezésben vannak, érthető, hogy azok forgó mozgásuk miatt egy
