Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1934

7

Érthető tehát, hogy a vezetőnek kevésbbé görbe helyén kevesebb, a görbébb helyén több elektronnak kell jelen lennie, hogy együttesen egyenlő nagyságú nyomást fejthessenek ki a vezető felszínének minden egyes területegységére. Szóval valamely töltött vezető elektromos sűrűsége (d) a vezető görbületi sugarával (r) fordítva arányos (d1r1=d2ri).

d) Amikor valamely gáz a gáztartójából kiáramlik, akkor a gáztartóban megvolt sztatikái nyomása dinamikaira változik. Ezzel egyidejűleg a gáztartó gázának sztatikái nyomása abban a mértékben csökken meg, mint amekkora mértékben a kiáramló gáz dinamikai nyomása megnövekszik. — A közönséges gáz sztatikái és dinamikai nyomásának ez a kapcsolata szó- ról-szóra érvényes az elektrongázra is. Ha valamely áramforrás (galvánelem, elektromozó gép) negativ árama megindul, azaz amikor az elektrongáz áramlani kezd, akkor a negativ sarknak nyomása (potentiálja) alább száll. T. i. a negativ sarkon sztatikái ellensúlyban lévő elektronok potenciális energiája az áramban kinetikaira alakul át.

e) Ha a közönséges gázt dugattyúval elzárható valamely hengeredényben a dugattyú benyomásával megsürítjük, a gáz nyomása megnagyobbodik és a hőmérséklete emelkedik. — Ha valamely változtatható térfogatú vezetőnek (például egy hólyagnak) elektromos töltését a vezető felszínének megkisebbí- tésével sűrítjük, akkor a potenciálja (nyomása) emelkedik. Meleg persze itt nem származik, mert meleg csak a molekulák körében jöhet létre, az elektronok pedig a nagy sebességük miatt molekulákká nem kapcsolódnak. Az elmaradt meleg helyett azonban az elektrongáz magasabb potenciálja lép föl. Az elektrongáz termométere az elektrometer.

f) Ha a közönséges gázt a zárt edényben megritkítjuk, a dugattyút a hengerből kifelé toljuk, akkor a nyomása megkisebbedik és a hőmérséklete alább száll. — Hasonlóképen a vezető felszínének megnagyobbitásával a rajta levő töltés sűrűsége megkisebbedik és a potenciálja alábbszál, és pedig a meleghiány pótlására mélyebbre.

g) Ha állandó térfogatba zárt közönséges gázt melegítünk, a nyomása megnagyobbodik. — Az elektrongáz nyomását melegítéssel nem lehet megnagyobbítani, mert nincsenek molekulái. Megnagyobbíthatjuk azonban a nyomását a pvtenciáljának emelésével, ami például a galvánelemeknek sorozatos, egymásután történő kapcsolása esetében áll be. Tudjuk, hogy a sorozatosan kapcsolt n galvánelem láncának szélső sarkain mutatkozó po- tenciálkülömbség n-szer nagyobb, mint amekkora egy galvánelemé.

A közönséges gáznak és a negatív elektromosságnak összehasonlítása nyomán önként támad, alábbiakból pedig majd megerősödhet bennük a meggyőződés, hogy az energia elektromosságnak nevezett rejtélyes alakja valójában valamely ismeretlen gáznak köszöni eredetét. A következőkben az elektro-