Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1934
Az elektromosság és mágnesség a forgó elektron megvilágításában. A tanuló ifjúság számára írta Székely Károly cisztercita, ny. középiskolai tanár. Alábbi sorokban az elektromosságról és mágnességről egy szemléletes képet vázolok az elektronról szerzett ismereteink alapján. Az elektron. — Az elektron az érzékelhető testekről levált kicsiny részecske. Tulajdonságai közül talán a legfeltűnőbb az, hogy bárminő nevű testről, és bárminő módon vált is le róla, minden esetben ugyanolyannak, egyneműnek mutatkozik és hogy mindenkor negativ elektromosságot hord magán. Az elektron negatív elektromos töltése annyira a lényegéhez tartozik, hogy azt sohasem veszti el, még akkor sem, amikor valamely testhez csatlakozik, sőt épen a negatív töltése miatt kölcsönöz a közömbös testnek is negatív töltést. Tapasztaljuk, hogy amikor az elektron valamely közömbös testből kilép, akkor a test pozitív töltésűnek mutatkozik. A fizikusok ezért elhagyva a két fluidumos hipotézist, abban állapodtak meg, hogy nem kétféle, hanem csak egyféle elektromosság van a természetben t. i. az, amelyet negatív elektromosságnak szoktunk nevezni, amely elektromossággal az elektron is meg van töltve. Ebből aztán önként következik, hogy amit pozitív elektromosságnak nevezünk, az elektronhiányt jelent a pozitív töltésűnek mutatkozó testen. E megállapítás folytán az elektron az elektromosság legkisebb részecskéjének, az elektromosság egy atomának tűnik fel. — Szépnél szebb kísérletekkel és számításokkal aztán meghatározták a tudós kutatók az elektron tömegét és töltését is.1) Faraday elektrolízises törvénye szerint a külömböző anyagú ionok grammole- kulányi m tömegének e töltése (e:m) ugyanabban az áramkörben ugyanakkora, t. i. 96550 coulomb, közel 2’9.1014 elektrosztatikai egység. Minthogy pedig egy grammolekulában Avo- gadro szerint 7.10 23 molekula van, ezért egy molekulának elektromos töltése 2 9.1014 : 7.10'-3 = közel 4.10 10 elektrosztatikai egység. — Tapasztalati úton az elektronnak sem a tömegét, sem a töltését nem lehet meghatározni, hanem e két mennyiségnek csak a hányadosát (e:m), amelyet a kutatók közel 1520-szor nagyobbnak találták, mint amekkora a legkisebb molekulatömegü hidrogéné. Minthogy e szám egyenlő töltés esetében az elektronnak csak a tömegére vonatkozhatík, és minthogy a hidrogénatom tömege Perrin szerint T47.10 24 gr., ezért az elektron tömege T47.10—24: 1520 = 9 3.10 —28 gr.
