Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1934
19 a kapcsolatot, amely valamely rezgőkör vezetőjének állandói és a benne egyirányban áramló (egyenirányú) áram között fönnáll. Valamely e elek- romos tömeg Vx—V, potenciálkülönbség okozta áramának erőssége Ohm törvénye szerint Vj—v2 1 b+k amelyben b az áram belső, k annak külső ellenállása. Ugyanennek az áramnak erőssége, ha e tömeg a vezető harántmetszetén / idő alatt vonul át г у , következőleg Ha a rezgőkör vezetőjének kapacitása C, tehát e=C(V1V2), akkor CfV.-V) v-v2 t b+k amiből t b+k C .. fi) Most már áttérhetünk az e tömegnek két ellenirányú (váltakozó) áramlására. A belső ellenállás fb) a hullámzó áram elektronainak птц stabilitásától származik. Minthogy u. i. az elektronok áramlásukban mindenkor pozitiv forgású tengelyükkel haladnak előre, következőleg minden félperio- dusban meg kell fordulniok, n nagyságú precessziót kell végezniük, ezért a stabilitásuk ellenállásként lép föl. Ennek az ellenállásnak leküzdésére az áram energiája minden félperiodusban Ttw/x, minden egész periódusban 2тщ1 nagyságú munkát végez az elektronokon. Sem w, sem /< számbeli értékét ugyan nem ismerjük, de a szorzatukat tapasztalati utón meghatározhatjuk és azt, mint az önindukció állandóját, L-lel szokás megjelölni (wft—L). A. vezető ellenállását, amely rendszerint igen kicsiny a belsőhöz képest, el lehet hanyagolni (k о). E megjegyzések számbavételével az (1) képlet alakja ez lesz : —-—=C, amelyből —=CL .... (2) 2nL 27i A (2) képletben t idő, az azonos irányú e elektromos tömegnek átvonulási időtartama a vezető harántmetszetén, érthetőleg nem jelentheti egy periódusnak T időtartamát, hanem annyi periódusét jelenti az, mint a- mennyiszer a hullámzó elektrongáz elektronainak t idő alatt meg kell fordulniok, vagy mint amennyiszer egy periodus T ideje a t időben megvan, mondjuk m-szer annyit, f—:m=T:2n). Tehát egy periodus T időtartamának 2я 2*
