Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1934
20 t т megállapítása végett a (2) képletbe— helyébe, ennek m-ed részét — kell 2n 2n T helyeznünk, de ugyanakkor a CL szorzatnak is az m-ed részét — kell a 2n képletbe állítanunk, hogy az egyenlőség megmaradjon. Tehát T T ■—=CL : —, amiből egy rezgés ideje T=2^V CL 2^r 2ji (Thomson képlete). A kritikus sebesség. Tudvalevőleg az ugyanarra a fogalomra megszerkesztett elektrosztatikai és elektromágneses mennyiségtani kifejezések (képletek) dimenziói egy c sebességi tényezőben, illetőleg ennek a sebességnek pozitiv, negativ hatványaiban különböznek egymástól. E különbséget az okozza, hogy az elektromosság mérésére egységnek az elektrosztatikai egységtöltés8) van fölvéve úgy a relativ nyugalomban, valamint az áramlásban lévő elektromosságnak megmérésére is, holott ez az egység, mint sztatikái elektromosság, csak sztatikái elektromosság mérésére alkalmas mérték- egység, de az áramlóra már nem alkalmas. Áramló elektromosság mérésére csak abban az esetben lenne használható az egységtöltés, ha bizonyos sebességgel körben áramolva valamely meghatározható mágneses nyomatékot alkotna. Ilyen sebességet azonban egyelőre nem ismerünk. Ezért nem az egységtöltésnek, hanem olyan áramnak az erősségét fogadták el áramegységnek, amely a cgs rendszerben az egy négyzetcentimeter területű kör kerületében áramolva egységnyi mágneses nyomatékot hoz létre.8) Tapasztaljuk, hogy e nyomaték c-szer nagyobb mágneses hatású, mint amekkora a c sebességgel haladó sztatikái egységtöltésé lenne ugyanabban a körben. Ennek oka pedig az hogy az áramnak a kör síkjában fekvő elektronokon preccesz- szíós munkát kell végeznie, amennyiben forgótengelyüket a kör síkjára merőlegesen állítja föl. Ezt a munkát egy egységtöltés nyilván nem végezheti el. Elvégezheti azonban azt a munkát c-számu áramló egységtöltés. Érthető tehát, hogy ha valamely elektromos mennyiséget elektromágneses egységgel mértünk meg, és ugyanazt a mennyiséget elektrosztatikai egységekben kívánjuk kifejezni, akkor a mérés eredményét c-vel, illetőleg ennek megfes) A cgs (centimeter-gramm-secundum) rendszerben elektrosztatikus mértékegységnek akkora elektromos tömeg van elfogadva, amely a vele egynemű ugyanakkora tömeget egy din erővel taszít egy centimeter távolságból. Az igy meghatározott elektrosztatikus egység az elektrongáznak n számú elektronból álló tömege, amely valamely vezető felszínén foglal helyet. 9) A mágneses nyomaték egysége (a Cgs rendszerben) 1 cm. hosszú mágnespálca, amelynek sarkaiban a mágneses tömegegységet gondoljuk összpontosítva. Ezzel a mágneses egységgel egyenlő nagyságú nyomatéka van az áramegység körének a síkjában fekvő, prece- dáló mágneses elektronoknak is.
