Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1934
18 vegyünk föl valamely giroszkópra szerelt, ellensúlyozott pörgetyűt, amelynek forgó tengelye vízszintesen fekszik. Ha e pörgetyü forgó tengelyére olyan pillanatnyi erő hat, amely c. e I azt a maga irányából kiforgatni igyekszik, akkor a forgó tengely rezgő mozgásba jut. A pörgetyü tengelye ebben a rezgő mozgásában kettős körkúpfelületet ír le (7. ábra I). Ugyanilyen rezgő mozgást kell végeznie a forgó elektron tengelyének is, ha pillanatig tartó erő hatása alá kerül. 7. ábra. — 1 rezgő tengelyű e elektron, // az elektron kúpalaku rezgésének harántmetszete. Az elektron elektromos hatása, föltevésünk értelmében, a sebessége és forgó tengelye irányában fekszik, a mágneses hatása pedig a tengelyére merőleges. E két hatás tehát egy derékszöggel fordul el egymástól (7. ábra II, amely a 7. I ábrának harántmetszete). Ha az elektron rezgő mozgásának amplitúdója AOC<X=n:, és OC=r, akkor az elektron elektromos hatása OA Pe = r.cosa, a mágneses hatása AC=pr/= r.sina és p : p=tgu. Pillanatnyi erő hatása alá jut az elektron az ütközése és közegváltoztatása alkalmával. Érthető, hogy a rezgő mozgásba csak ferde ütközésekor jöhet. Amikor azonban az ütközése a tengelye irányába esik, vagy a tengelyére merőleges, cikkor rezgésbe nem jön. A tömege tehetetlenségénél fogva rezgésbe kell jönnie az elektron tengelyének a töltött sürítő kisülésében és a váltakozó áram minden félperiodusában, valamint akkor is, amikor a katodsugár az anti- katodba, vagy a katodcső falába ferdén ütközik. Az elektron tengelyének rezgő mozgását átveszi az éter és belőle származnak a 8. ábra. A rezgő tengelyű e elektron hullámainak hosszmetszete. ............. Elektromos alkotó hullám.---------- Mágneses alkotó hullám.---------- Elektromágneses eredő hullám. rádió hullámai. Az elektromágneses hullámokat hosszmetszetben a 8. ábra szemlélteti. Az elektromos rezgőkör. — Az elektromos rezgőkörben (vagy oszcillátorban) bizonyos e tömeg (elektrongáztömeg) ügy hullámzik, mint a levegő valamely hangzó sípban. Minthogy a rezgésekből származó hullám hosszát és a rezgések szaporaságát a hullámzó mozgás tovaterjedésének a sebességéből és egy rezgés idejéből ki lehet számítani, elég lesz az utóbbinak értékét megállapítani. Egy rezgés idejének megállapítása végett állapítsuk meg előbb azt
