Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1934
II E folyamatnak szemléltetésére vegyünk szemügyre egy Cardano- felfüggesztésű, ellensúlyozott, forgó pörgetyűt, amelynek Z tengelye rögzítve van. (4. ábra.) A pörgetyű precessziója tehát csak Y tengely körül mehet végbe. A pörgetyű valamely asztalkán álljon, amely T tengely körül forgatható. Ha az asztal nem forog, a pörgetyű szabad tengelye állandóan megtartja kezdetbeli irányát. Mihelyt azonban az asztalka valamely irányban forogni kezd, a pörgetyű precessziós mozgást végez, a mely addig tart, amíg a pörgetyű szabad tengelye az asztalka forgó tengelyével egyközűvé nem válik, és akkor a pörgetyünek és az asztalnak forgása azonos irányú. Az asztal forgásirányának megvál4 át,ra _ j forgatható toztatásakor, a pörgetyű az előbbivel ellenirányú asztalkán álló pörgetyű. C precessziós mozgásba megy át, amely ismét addig a Z tengelyt rögzítő csavar, tart, amíg a két forgó tengely egyközűvé és azonosan A pörgetyű precessziója-)- forgóvá nem lesz. irányú, ha az asztalka for- A szemléltetett pörgetyűjelenségnek mását a gása is irányú. mágneses mezőbe jutott katodsugarakon látjuk. Ezeknek elhajlása ugyanis mindenkor olyan irányú, mint aminő a kisérleti pörgetyű precessziójáé. A pörgetyű Y tengelyének a mágneses erővonalak felelnek meg, az asztalka ellenirányú forgásának pedig a használt mágnes sarkainak fölcserélése. A külömbség e két jelenség között csupán az, hogy míg a helyben álló pörgetyűre ható forgató erő annak leg- fölebb 2R-nyi precessziót adhat, addig a katodsugárban haladó elektronoké 2nR lehet, mert a homogen mágneses mező forgató ereje a haladó elektronra utjának minden pontjában ugyanakkora, továbbá a katodsugarak és a mágneses erővonalak elektronainak kölcsönös helyzete a mágneses mező minden pontjában ugyanaz. A mágneses mezőbe jutott katodsugárnak az egyenesvonalu pályából történő kitéréséről még a következőket kell fontolóra vennünk. A mágneses erővonalaknak, illetőleg az azokban fekvő elektronoknak, a katod- sugárbeli elektronokra ható és precessziójukat okozó nyomása, amely összehasonlító pörgetyűnkön az asztalkát forgató erő nyomásának felel meg, pályájuk minden pontjában ugyanakkora, és iránya a haladó elektronok sebességének az irányára mindenütt merőleges. Ilyen két alkotó pedig tudvalevőleg egyenletes körmozgást eredményez. Ennek meggondolása érthetővé teszi a katodsugár elhajlását és körbe csavarodását is. Megállapítottuk, hogy az elektronok pörgetyüszerü forgó mozgásban vannak, ami azoknak eredeti sajátsága. Forgó mozgásukkal a mág- nesség, haladó mozgásukkal az elektromosság jelenségeinek okozói. Forgásuk
