Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1931

- 6 kettő között, nem mintha nem látná el az magyari király úr bővséggel bakonyi monostora szentegyházát, de hogy emlékezetül szolgáljanak Clara Vallis-édesanyánkra, — úgymint misemondó kelyhet, sóltáros könyvet, oltárra való szent ereklyét etc. etc. Ahétatos szívvel elimádkozván az Itineráriumot vagyis útravalót, szólala Humbertus apátúr mondván: Az békének és nyugodalomnak útjára igazítson bennünket az mindenható irgalmas Ür, és arkangyal Ráfael légyen mi kísérőnk az hosszú úton. Azzal indulánk Béla király országába, annak is Bakonyerdejébe. Miklós ispán úr és vitézei menének előre, mi pedig tizenhármán szent silenciomban követők nyomaikat. Másod kapitulum. Esmég csak azon kezdem, hogy legyen hála az magasságbéli jó Istennek, aki alázatos fiainak lépéseit Béla király országának, az nemös Pannóniának áldott földjére segítette. Mert lőn terhes utazásunk idején az harmadik holdtöltekor, hogy nagy-erős vár magasodott vala fel előttünk, amely is az magyari vitézek nyelvén Beszperim vagyis Veszprém várának mondatik. Az vár falának széléről az Magasságbélinek kéttornyos nagy kőpalotája emelődik égnek, lévén ez nemös hely jelös pispeki váras. Az Séd nevezetű sebős patak partján felkanyarodánk az szentegyház útjára. Hát csoda, mely ékes paloták állnak jobb felül, bal felül, megcifrázva lévén míves mesterségek minden pompájával. Szerte az pispek úr útján pedig fényes öltözetű lovagok és nemesurak járkálának mindenfelé, akiktől is Miklós ispán úr hírül vevé, hogy ím nagy innepe vagyon az várasnak, mert kevés órának előtte érkezék pispek úr látására az felséges király Béla úr, ő udvarának nemös vitézeivel. — Magasztalja én lelkem az Urat, kiálta Humbertus apátúr, hogy ím alázatos fiainak benefactorát és fundátorát ez órában idevezérelte vala. Béigyekeztünk azonban egyenest az szentegyházba, hol is háladatos szívvel leborúlván Isten oltára előtt, nagy-örvendő lélekkel Tedeumot énekelénk. Alég jutánk az szent ének végezetére, mikor is az nemös pispek úr káptalanbéli papja jöve nagy sietséggel és jelönté Humbertus apátúrnak, hogy király úr meg pispek úr udvarlására igyekezzünk. Menénk tehát pispek úr palotájába, mely is az szentegyház szomszédságában vagyon, holott egy nagy szép házban jövének elénk az király úr, pispek úr, papok és világi urak és hatalmasságok nagy seregével. Pispek úr békecsókot váltván mi urunkkal, Humbertus apátúrral, megálda egyenkint mindnyájunkat s nagy fennszóval hirdeté, hogy: haec dies, quam fecit Dominus, vagyis: imhol ez nap, melyet teremte az Úr, mivelhogy új munkáso-