Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1928

- 7 — A bajai gimnázium átvétele kapcsolatban van a Ciszterci Rend szentgotthárdi apátságának törtenetével. A szentgotthárdi apátságot is III. Béla királyunk alapította 1184-ben. Évszázados viszontagságok közben az apátság javai idegen kézre kerültek, míg aztán 1734-ben III. Károly király az apátságot vagyonával együtt az osztrák heiligenkreuzi cisztercita apátságba kebelezte. Ezt az idegen kapcsolatot már az 1825-i országgyűlés is sérelemként panaszolta, miért is V. Ferdinánd király az apátságok szétválasztását elvileg már 1847-ben jóváhagyta. A kérdés megoldása 1877-ig húzódott. Ez évben halt meg Heiligenkreuz magyar származású apátja: Komáromy Ödön. Ezt az alkalmat használta fel Trefort Ágoston, közoktatásügyi miniszter arra, hogy a magyar törvények értelmében a szentgotthárdi apátságot visszaadja a magyar egyháznak. Az ügyet I. Ferenc József elé terjeszti, aki a felterjesztést 1877 aug. havában jóvá is hagyta azzal a kikötéssel, hogy a heiligenkreuziekkel a vagyoni kérdést tisztázzák. Trefort érintkezésbe lépett Rezutsek Antal zirci apáttal. Megindulnak a tárgyalások, amelyeknek végeredménye, hogy a király 1878 júl. 30-án kelt rendeletével a szentgotthárdi apátságot az osztrák heiligenkreuzi apátságból kiszakította és javaival együtt visszaadta a magyar Ciszterci Rendnek cs negyedikül csatolta a zirci, pilisi és pásztói egyesített ciszterci apátsághoz. A kapcsolatnak egyik föltétele volt, hogy a zirci apátság vegyen át még egy gimnáziumot és azt saját erejével lássa el és tartsa fönn. A kormány a Rend szabad választására bízta: az újvidéki vagy a bajai kir. kat. főgimnáziumot óhajtja-e átvenni. Érdekes a rendi közvélemény megnyilatkozása e kérdésben. A zirci konvent inkább Baja mellett van, a pécsi rendház Újvidék mellett dönt, az egri a pozsonyi gimnáziumot szeretné, a székesfehérváriak Budapesten óhajtanának a Rend számára gimnáziumot kapni. Végre is a rendi kormány Baja javára dönt s 1878 szept. 30-án megkötik az alapszerződést. A szerződés alapelvei a következők: 1) a gimnázium épülete is, a szerzetestanárok rendházául megvásárolt és kibővített épület is a Tanulmányi Alap tulajdonában marad; 2) a gimnázium épületének évi tatarozását a város fedezi, a rendházi épület fenntartása a Rend terhe; 3) a város évenkint 800 frt hozzájárulást fizet a gimnázium irodai, szertári és dologi költségeihez. Az 1879—80. iskolai évben már ciszterciták tanítanak a bajai gimnáziumban, de még a régi tanárokkal vegyesen, mert a feltételek szerint a Rend csak az 1882—83-i tanévtől kezdve volt köteles az intézetet teljesen rendi tanárokkal ellátni. Első telepesekül hat rendtag jött Bajára. Gebaur Izor igazgató vezezetése alatt Platz Bonifác dr., Májer Alberik, Fölkér Gusztáv, Lővárdi Alajos és Cserei Lukács tanárok kezdik meg nagy lelkesedéssel és kötelességtudással a tanítás nehéz munkáját. A évről-évre uj rendtagokkal bővülő intézet vezetését két év múlva 1881-ben Szenczy Győző igazgató veszi át. Az új igazgatóra nagy és nehéz feladatok vártak. Az iskolai fegyelem elég laza, az épület elhanyagolt állapotban. Vegyük ezekhez a helyi viszonyokban rejlő sok akadályt, az előítéletet, amellyel a cisztercitákat fogadták. De Szenczy Győző igazgató lelkes energiájával, nagy szervező képességével, öntudatos és buzgó tanári testületének támogatásával minden